[599-580] [579-560] [559-540] [539-520] [519-500] [499-480] [479-460] [459-440] [439-420] [419-400] [399-380] [379-360] [359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
-Akkor menjünk!
Ő is az ajtóhoz lépett, majd kinyitotta. |
- Oké, felőlem mehetünk.
Felöltözött, fogta a cókmókját, aztán az ajtóhoz ment. |
-Ha készen állsz, akkor indulhatunk. Az 1 órás vonatot még elérhetjük. De, nem kell sietnünk. |
Ő is nekiállm csomagolni.
- Este megyünk, vagy most?
Lehuppan az ágyra. |
-Ne aggódj! Úgy érzem, sosem voltam még ennél biztosabb magamban.
Egy mosoly hagyta el ismét ajkait, majd előkészítette a holmijait az utazásra. Mikor végzett az ablak elé állt, majd egy sóhajtást engedett ki magából. |
Kissé aggódva, de megkönnyebbülten sóhajtott.
- Biztos...? |
-Nekem nem számít, hogy mit mondanak. Egy dologra fogok figyelni csak, rád... szeretlek és el kell fogadjanak! |
- De mit fognak szólni hozzám...? És a kapcsolatunkhoz..? |
-Mit szólnál, ha azt mondanám, hogy ma megyünk a családomhoz? Túl akarok lenni ezen. És, ne aggódj, biztosan megvédelek, ha arra lesz szükség. |
Megnyikkan a hírtelen öleléstől.
- O-oké... de aludtál... nem akartalak felke-
A csóktól nem tudta folytatni megkezdett szövegét, de nem is nagyon bánta, inkább viszonozta. |
A fiúra vetette tekintetét. Odalépett hozzá, majd szorosan magához húzta.
-Ha legközelebb el akarsz menni, szólj! Nem szeretnék aggódni érted!
Elengedte, majd lágyan megcsókolta. |
Hamarosan vissza is érkezett egy nagy szatyorral a kezében.
- Azt hittem, még aludni fogsz. *elmosolyodik* |
8 óra előtt pár perccel kelt fel. Amint felült az ágyon észrevette az üzenetet. Nem örült, hogy egyedül maradt, de feltalálta magát. Elment fürödni, majd felöltözött és gyorsan regelizett. Reggeli után az ablakban ácsorgott. Élvezte a lágy szellőt, emiatt el is mosolyodott. |
*Reggel korán felkelt. Írt egy levelet kedvesének, hogy lement sétálni, siet haza* |
- Jó.. *halkan válaszol, majd elhelyezkedik, de nem tud aludni. Olyan hajnali 4 fele sikeredett csak.* |
-Majd holnap megbeszéljük! *válaszolta, majd az alvásnak adta át magát. Nem is kellett sok idő, hogy hallani lehetett a szuszogását.* |
*Elpirul* - Dehát... akkor nem azon kéne lenned, hogy kibékülj velük..? *szegényke, most kicsit össze van zavarodva, ezért mégjobban a takaróhoz bújik* |
-Ha összevesznénk is, nem miattad történne, hiszen már eleve rossz a kapcsolat közöttünk. És te csak azzal foglalkozz, hogy lehet nemsokára teljesen hozzám tartozól majd! |
- Hah? Ez biztos? Én... én nem akarom, hogy összevessz a családoddal miattam! |
-Ha nem engedik, akkor soha többé nem látnak engem a házukban, sem a családi körben. Vagy elfogadnak téged vagy végeztem velük! |
[599-580] [579-560] [559-540] [539-520] [519-500] [499-480] [479-460] [459-440] [439-420] [419-400] [399-380] [379-360] [359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
