[1197-1178] [1177-1158] [1157-1138] [1137-1118] [1117-1098] [1097-1078] [1077-1058] [1057-1038] [1037-1018] [1017-998] [997-978] [977-958] [957-938] [937-918] [917-898] [897-878] [877-858] [857-838] [837-818] [817-798] [797-778] [777-758] [757-738] [737-718] [717-698] [697-678] [677-658] [657-638] [637-618] [617-598] [597-578] [577-558] [557-538] [537-518] [517-498] [497-478] [477-458] [457-438] [437-418] [417-398] [397-378] [377-358] [357-338] [337-318] [317-298] [297-278] [277-258] [257-238] [Korábbi]
*éppen a srác után szólna, de Sparks már ki is viharzik a szobából. sóhajt, majd vállat von. behajtja az ajtót, majd elkezd öltözni. lezeit nehézkesen bújtatja át az ing ujjain. nadrágját már könnyebben kapja magára. leül az ágy szélére, addig is pihen*
|
Heh, hagyd csak inkább átmegyek a saját ruháimért.
*felveszi földön heverő ruháit, csak addigra míg kimegy a folyosóra*
Várj meg mindjárt jövök...
*mosolyog a fiúra, majd átmegy a szobájába* |
*felkapja fejét*
- Számtalan módja van annak, hogy hogyan közeledj... Talán kikéne tapasztalnod.
*mondja a fiúnak, majd kimászik az ágyból*
- Szeretnék kimenni levegőzni.
*mondja, kedvesen elmosolyodik*
- Nyugi... nem kell kiabálnod..nem kell..
*a mosolya elhalványul, maga sem tudja hogy miért. lassan kihúz a szekrényből néhány cuccot magának*
- Ha gondolod, adok ruhát...ami persze nagy rád.. de úgyis bő gatyákat szoktál hordani.
*ajánlja fel. tudja hogy Sparks miért hordja a nagyob nadrágokat*
|
Sajnálom...
*érinti meg óvatosan a fiú arcát*
Éveken keresztül... nem közeledtem senkihez. Így meg kell értened, hogy ha szeretnék is közeledni, nem tudom, hogy tehetném. Oh és...
*mosoly*
Egyátalán nem vagyok csodálatos. |
*kezeivel megfogja a fiú kezeit*
- Annyira csodálatos ember vagy..
*mondja halkan, Sparks szemeibe nézve*
- Szeretsz. Ezért kibírod azt, amit mondok, és amit teszek.
*lesüti szemeit*
- De néha..
*elengedi a fiú kezeit*
- ...rideg vagy velem. Mintha csak dísznek lennénk egymás mellett.. nem közeledsz... Sehogysem.
*sóhajt egyet, nem néz Sparksra*
|
*a fiúra néz, csak pár perc múlva szólal meg*
Észreveszed egyátalán miket vágsz hozzám? Persze, hogy régen ezt mondtam, alig ismertelek! Bocsánat, hogy nem ugrok rögtön akárki karjába.
*tekintetével a ruháit kezdi keresni*
Ha nem szeretnélek már elvben sem engedtelek volna ilyen közel... baka! |
*felvonja szemölökét és a fiú felé fordul*
- Persze.. Mert szerinted én viccből csinálom?! Idióta... Én úgy mutatom ki a szeretetemet tettekben, ahogy csak tudom. Mert a szavak elszállnak..
*morogja, majd eszébe jut valami*
- Keh... Igaz is... Régen még azt mondtad, hogy "Nem tudom kimondani hogy szeretlek, mert még nem szeretlek annyira.. Szeretleeeek, de nem annyira." Aha..valami ilyesmi volt..
*résnyira húzza össze szemeit*
- Lehet hogy nem szeretsz. Lehet hogy csak kényszerből mondod. És lehet.. sőt biztos, hogy nincs ahoz ingered hogy megcsókolj... Akkor miért fekszel le velem?
*szeme sarkából a fiúra néz*
- Mi van veled..?
|
*sértődött arc*
Jó...
*lemászik a fiúról*
Akkor sértődj meg ha akarsz, nem hiszem el, hogy már megint veszekszünk! Attólmég, hogy nem csókollak olyan gyakran, nem jelenti, hogy nem szeretlek.. |
*szinte azonnal elhúzza ajkait*
- Megint az van, hogy mert ééén mondtam, azért tetted meg. Nem, ez így nem járja..
*nyel egyet*
- Magadtól nem szokásod ilyet csinálni...
*morogja, majd távolabb húzódik*
- Én nem azt mondtam hogy számunkra nincs remény...de lehet hogy tényleg nincs.
*szeme sarkából a fiúra néz*
|
Itsuki... ne kezd megint hallod?
*óvatosan a fiú ölébe ül, megsímogatja az arcát*
Szeretlek. Bármit megteszek, hogy végre felfogd ezt, és többé ne gyere azzal, hogy számunkra semmi remény.
*a szó utolsó végét szinte a fiú szájába duruszolja, majd megcsókolja* |
- Reménytelen..
*sóhajt egyet, és felül a fiú mellett*
- Tessék. Most mondom hogy mi a bajom.. Meg sem akarsz csókolni? Hát nem. Itt nyüszítek de te észre sem veszed..
*morogja és elfordítja fejét*
- Ennyit rólunk... |
Ne gyerekeskedj már! Tudod, hogy ez nem így van! T_T
*felül* |
- Persze..persze. Csak ügyelsz a szavaidra, hogy ne jöjjek rá hogy meg akarod találni... És hogy ne tudjak belekötni a mondanivalódba..
*gyerekesen duzzog, majd hátrahúzza fejét*
- Ezt az bizonyítja, hogy mindig én hajolok feléd..én csókollak meg. Még nem is csókolsz vissza szívesen..
*félrehúzza száját*
- Hálátlan!
*mondja morcosan* |
Azt mondtam, HA meg is akarnám.
*végigsimít a fiú hátán* |
*nem néz a srácra*
- Nem.
*nyögi ki határozottan, és mégszorosabban bújik oda Sparkshoz*
- Óóó.. Szóval meg akarod keresni...?
*dünnyögi morcosan*
|
Itsuki... te sírsz..?
*kérdezi halkan, lágyan átölei a fiút*
Nem foglak, ígérem. Különben is... Ő már nem számít semmit... még ha meg is akarnám keresni, azt se tudom hol van, merre jár. |
- Még jó...
*mondja keserű hangon, majd bedől a fiú mellé az ágyba*
- Amikor arra gondolok... Mintha rosszul lennék.. És mintha nem akarna dobogni a szívem.
*odabújik a fiúhoz*
- Nem hagyhatsz el sohasem..
*lehunyja szemeit, mivel könnyek gyülekeznek szemében. szipog egyet-kettőt* |
*meglepetten pislog, majd apró mosollyal az arcán egy puszit nyom a srác homlokára*
Ilyenről ne is álmodj.. nem szabadulsz meg tőlem! |
*pár pillanatra elmosolyodik, és a fiú felé néz, majd lebiggyeszti ajkait*
- Csak.. Az volt.. Hogy.. Elvettek tőlem.. Téged.. Valaki elcsavarta a fejedet és... Elhagytál.. Elmentél vele.. Fekete hosszú haja volt és zöld szemei. Fiatal lány..
*elfordítja fejét. kicsit kellemetlen neki ez a dolog*
|
Ugyanmár, ígérem, hogy nem nevetlek ki! Hacsak nem egy hatalmas gumikacsa üldözött és attól rémültél így meg...
*mosolyog* |
[1197-1178] [1177-1158] [1157-1138] [1137-1118] [1117-1098] [1097-1078] [1077-1058] [1057-1038] [1037-1018] [1017-998] [997-978] [977-958] [957-938] [937-918] [917-898] [897-878] [877-858] [857-838] [837-818] [817-798] [797-778] [777-758] [757-738] [737-718] [717-698] [697-678] [677-658] [657-638] [637-618] [617-598] [597-578] [577-558] [557-538] [537-518] [517-498] [497-478] [477-458] [457-438] [437-418] [417-398] [397-378] [377-358] [357-338] [337-318] [317-298] [297-278] [277-258] [257-238] [Korábbi]
|