[599-580] [579-560] [559-540] [539-520] [519-500] [499-480] [479-460] [459-440] [439-420] [419-400] [399-380] [379-360] [359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
*hírtelen elvállt Taku ajkaitól, és mély lélegzetet vett. Kipirultan kedvese szemeibe nézett, közben pedig engedett még egy kis forró vizet* - Hihi, remélem nem baj... de úgy érzem, vonod el a hőt a meleg vizecskémtől! *mondja kuncogva, és ismét lefröcsköli, persze nem a forró vízzel* |
*Csók közben nem a vágya fokozódott, hanem szíve dobbanása. A víz kellemes hőmérsékletü volt számára, de ami még kellemessebb volt neki, az a csók. Nyelvével körözött Kurama-éval* |
- Mégs fürdessz velem? *kérdezte nevetgélve, és ő is folytatta a csókot. Átölelte Takut, és kicsit hátradöntötte. Jól hozzásimult, és egyre mélyebben csókolta.* |
*Visszacsókolt, mikor elváltak egymástól, Morita nadrágostúl beült a kádba és folytatta a csókot* |
- Tényleg... *enyhe mosoly* - Imádlak Cicus! *mondta, és szorosabban ölelte, majd meg is csókolta* |
*Hevesen dobogó szívvel viszonozta az ölelést, nem érdekelte, hogy vizes lesz* -Kisütött a nap.*kinézett az ablakon, jól esett neki a nap melege* -Szeretlek kicsim! Nagyon... |
- Na, a melegvíz jóbarát! *kuncogja,ám arra amit morita mond, teljesen elpirul* - Jaj, Taku... *kihajol a kádból, és átöleli. A napsugarak, mintha csak erre vártak volna, benyúlnak az ablakon, s a két szerelmest simogatják, meleg érintéseikkel* |
*Elfordította a fejét, hogy ne a szemébe menjen a víz. Visszafordította Kurama felé, szemei most különösen csillogtak* -Nekem az a legjobb kényeztetés, ha veled lehetek. Bárhol és bármikor. Ha rossz vagy jó idő van. Nekem mindegy, csak te legyél mellettem... |
*Kinyitotta az egyik szemét, rámosolygott, aztán lefröcskölte*
- Neked is jár egy kis kényeztetés! *mondta kacagva, majd mégegyszer lefröcsköli* |
*Miközben Kurama a forró vízben mártózott Morita félmeztelenre vetkőzött, aztán a kádhoz térdelt és Kuramát nézte. Szemei csillogtak* |
- Nem haragszok *mosoly* "melege van? Ez fűtt maga alatt?" - megyek! *mondta gyermekies mosollyal, és megfogta Morita kezét, majd mikor beértek, beleült a kádba* - De jó meleg! *kicsit jobban beleült, hogy a vállait is érje a víz. Lehunyta szemeit, és élvezte a melegséget, ami körbeveszi.* |
-Ha nem haragszol meg, most nem, ígyis melegem van. Helyette inkább téged nézlek*mosoly. Elengedte Kurama-t, a fürdőbe lépett, megengedte a vizet, megvárta míg kellemes hőmérsékletü nem lesz, aztán bedugaszolta a lefolyot. Visszatért a szobába* -A víz már csak rád vár.*egyik kezét a fiú felé nyújtja* |
- Igen, de csak egy kicsit... Ne aggódj, nem lesz bajom. Jó meleg vííz? *ragyogó szemek* . Hűű, de jó lenne! Beülsz velem? *kérdi sunyi mosollyal* |
*Meglepődik. A földre teszi az ételt, szorosan magához öleli párját* -Megint fázol? Megijesztesz ezzel...*aggódo tekintettel nézi szerelmét* -Mit szólnál, ha engednék jó meleg vizet és beülnél a kádba? Azután talán már nem fogsz így fázni. |
- Tényleg? Woah, az nagyon jó lenne! *nézett rá ragyogó szemekkel, aztán nevet* - Hehe, nem baj! *mosolyogva nézi, ahogy kedvese eszik. Bebújik mellé, mert megint rájött a fázógörcs.* |
*A következő falatot is bekapja*
-Anyukám szerint én a sütésben vagyok jó*mondta miután lenyelte az ételt* -Ha gondolod, valamelyik nap készíthetek valamit. Csak neked!*tette hozzá, aztán elvette a villát Kurama-tól és enni kezdett* -Remélem nem haragszol, ha magamat etetem? |
- Hehe, akkor most az is leszel! Hát... elég régóta, azthiszem... *mondta pirulva* - ennek örülök! Hát jó, legközelebb segítesz! Na, mégegy falat? *kérdi mosolyogva, és már közelíti is felé a tésztás villát* |
-Most úgy érzem magam, mint egy kisgyerek*mondta mosolyogva, majd bekapta a villán lévő tésztát és miután megrágta lenyelte* -Mond...mióta tudsz ilyen jól főzni? Ez igazán finom. Legközelebb viszont már segítek is! |
*Mosolyogva megfújta az ételt, majd egy keveset felcsavart a villára, és elkezdte etetni Taku-t*
- Mondd szépen, hogy áááá! "remélem ízleni fog neki" |
-Rendben, ahogy gondolod*válaszolta, mielőtt még Kurama ott hagyta volna. Míg kedvese a konyhában csinált ételt, Morita elgondolkodott.*
"Furcsa volt az első kapcsolatomról beszélni, de nem értem magam. Miért vert hevesen a szívem, miközben róla beszéltem? Nem hiszem, hogy szeretném. Akit szeretek az Kurama...ebben biztos vagyok. De inkább elfelejtem a múltat. Úgysem érdekel már"
*Mikor Kurama visszatért mosolyogva fogadta és felült az ágyon* |
[599-580] [579-560] [559-540] [539-520] [519-500] [499-480] [479-460] [459-440] [439-420] [419-400] [399-380] [379-360] [359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
|