Új bejegyzés Frissítés

2009.03.30. 20:03 Kurama

- Rendi *mosoly* Nem kell! Ezt most csak én szeretném, csak neked! *kipattant az ágyból, magára kapott valamit, és kiviharzott a konyhába. Előkapott egy zacskó tésztát, gyorsan kifőzte, és készített hozzá még szószt.* - Kéész! *felpakolja egy tálcára, és beviszi a szobába*

2009.03.30. 19:58 Takurei Morita(tanár)

-De, éhes vagyok. És elég ha csak főzöl, de valami olyasmit, ami gyorsan készen van.*nyújtozott egyet, közben ásított* -Ha gondolod segítek.

2009.03.30. 19:55 Kurama

- Értem... *hozzásimult* - nem vagy éhes? szívesen főzök, vagy sütök neked valamit! *nézett rá ragyogó szemekkel*

2009.03.30. 19:49 Takurei Morita(tanár)

-Hát...kissé zürzavaros volt a múltam, de azért válaszolok*mondta* -Igen belémszeretett, ugyanis egyaránt vonzódott mindkét nemhez, de mégis elvette a jegyesét. És, hogy én vettem el egy nőt, szerelemből indult, meg teljesen összezavart...érzelmileg. *megöleli Kurama-t* -Én is szeretlek...jobban, mint ahogy azt el tudod képzelni.

2009.03.30. 19:37 Kurama

*elmosolyodik a korkülömbség hallatán* - Beléd szeretett a testvére... de nős volt? És azóta a saját fajtádhoz vonzódsz, de majdnem feleségül vettél egy nőt?...  "fajtádhoz? Jézus... mi vagyok én, állat, hogy itt fajtázok?" *Morita nyakába ugrik* - Szeretlek! *mondja boldogan*

2009.03.30. 19:27 Takurei Morita(tanár)

-13 éves koromban tetszett egy lány. Idősebb volt nálam, 18 éves volt. A szüleivel és báttyával lakott. Nos...ezt sosem fogom elfelejteni. A bátyja sok időt töltött velem, én meg nagyon megkedveltem, felnéztem rá...*sóhajt egyet*...de ő csúnyán megbántott...Volt egy olyan nap, amikor csak ketten voltunk náluk. Eleinte csak beszélgettünk, aztán hírtelen furcsán kezdett viselkedni. Megfogta a kezemet, aztán, mielőtt még szólhattam volna egy szót is megcsókolt. Mivel felnéztem rá...ez fájt. Nem maradtam vele, elfutottam onnan, de utolért. Bevalott mindent, hogy mit érez irántam, de ezután jött a rosszabb dolog...kezdtem vonzodni hozzá, aztán már csak vele akartam volna lenni, de...de ő házas volt. Tulajdonképpen neki köszönhetem, hogy nem a nők érdekelnek. Viszont találkoztam azzal a nővel, akit elakartam volna venni. Az első hetekben össze voltam zavarodva, de elérte, hogy beleszeressek. Így vert át...*miközben mesélt nem volt szomorú, boldognak látszott* -De, ezek mégha rosszak is voltak, az életemhez tartoznak. Ahogy te is...kicsim.

2009.03.30. 15:54 Kurama

*mosolyog könnyes szemekkel* - Eh, nem a te hibád! *hozzábújik* - Szívesen meghallgatok mindent, ami veled kapcsolatos. *átöleli*

2009.03.30. 05:31 Takurei Morita(tanár)

-Ne haragudj! Ha gondolod sírd ki magad*nem örült, hogy Kurama szomorkodik, ezért más témára terelte a szót* -És ha nem bánod...én is beszélnék a múltamról. Valahogy most ilyen hangulatomban vagyok.*ezen kissé elneveti magát*

2009.03.29. 21:41 Kurama

- Hát... jó, mesélek. Barátaim... nem sok volt. Sőt... talán csak egy. Ő egyben az első szerelmem is volt. Hét éves voltam, ő pedig tíz. Mindig segített, és mellettem volt. Én idővel úgy éreztem, ő több nekem, mint egy barát. Mikor úgy gondoltam, lesz, ami lesz, elmondtam neki, mit is érzek iránta. Beletúrt gyönyörű, hollófekete hajába, de nem szólt semmit, csak mosolygott, aztán megfogta a kezem, kivezetett a suli hátsó udvarára, és megcsókolt. Félelmetes volt, de egyben hihetetlenül fantasztikus érzés. Lehet, hogy még nagyon gyerekek voltunk... de én tisztának éreztem iránta minden érzésem. A nyolcadik születésnapomon kivitt a parkba, és ott beszélgettünk. Nem volt semmi különös, de mégis nagyon jó volt. Aztán már nagyon késő volt. Mondta, hogy hazakisér. Én ellenkezdtem, de ő ragaszkodott hozzá, kézen fogott, és elindultunk. A zebránál elengedtem a kezét, és kifutottam az útra. Ő rémülten nézett rám, nem tudtam miért. A lámpa pirosat mutatott. Nem mozdultam. Ellökött. Az autó őt ütötte el. Meghalt. Miattam... *könnyek gyűltek a szemébe*

2009.03.29. 18:22 Takurei Morita(tanár)

-Ahogy gondolod. "Furcsán érzem magam...Kedvem lenne a múltról beszélgetni, de lehet Kurama-nak nem lenne" -Mesélnél még magadról? Milyen barátaid voltak? És ki volt az első szerelmed?

2009.03.29. 18:13 Kurama

- Nem... még nem beszéltem velük... Kicsit... de itt vagy te! *mosoly* - Nem, még... nem tudnak. *közelebb fúrja magát* - Semmi baj. majd valamikor felhívom őket. Majd 1-2 hét múlva...

2009.03.29. 18:09 Takurei Morita(tanár)

-Értem!*mondta és visszamosolygott Kurama-ra* -A szüleiddel beszélgettél, amióta itt vagy? Nem hiányoznak? És...tudnak rólam?*kissé túl sok kérdést tett fel, ezért bocsánatot is kért* -Ne haragudj, hogy ennyi mindent kérdezek, csak kíváncsi vagyok mindenre, ami körbevesz téged, így a szüleidre is.

2009.03.29. 17:54 Kurama

- Igen, igen, jégkocka! És fogalmam sincs... talán mert hideg van? *nagyon jól esett neki Morita meg a takaró melege.* - Igen, az. *mondta mosolyogva* - A múltamról? Kicsi koromban? Háát... eléggé félénk voltam. Nem sokan akartak velem barátkozni, mivel... hát nagyjából úgy viselkedtem, mint egy kislány. Sokat sírtam, és inkább a babák kötöttek le, mint a kocsik, meg ezek a dolgok. Meg persze, rengeteget betegeskedetem... Mikor iskolás lettem, próbáltam fiúsabb lenni, de nem nagyon jött össze. A szüleimnek nem nagyon tetszett ez az egész, ezért ideküldtek. Szerencsére! *tette hozzá a végén, és Morita-ra mosolygott*

2009.03.28. 22:54 Takurei Morita(tanár)

-Jégkocka? Miért fázol ennyire?*szorosan magához öleli és betakarja magukat* -Itt bent meleg van. És én is szeretlek!*miközben ezt mondja csillognak a szemei* -Mesélnél a múltadról? Milyen voltál kicsi korodban?

2009.03.28. 22:49 Kurama

*ős i felveszi a dúrcás kisgyerek szerepét* - Hát ha akarsz, menj csak! *már ő is mosolyog* - Nem muszály... igen, ha felmelegítenél az jó lenne, ugyanis olyan vagyok, mint egy jégkocka hehe! *hozzábújik* - Szejetlek!

2009.03.28. 22:44 Takurei Morita(tanár)

*Kissé morcosra vált, persze csak megakarja viccelni kedvesét* -Elzavarsz? Hát ennyire szeretsz?*kérdezi, de nem bírja ki, hogy ne mosojogjon el* -Rendben, akkor nem cserélünk? De, ha gondolod felmelegíthetlek, ahhoz viszont hozzám kell bújnod...jó szorosan.*édes mosoly*

2009.03.28. 22:38 Kurama

- Rendben maradj! Én viszont fázok... tehát agamra húzom a takarót, szóval, helyezkedj el máshogy, hogy neked is jó legyen *mosoly*

2009.03.28. 22:35 Takurei Morita(tanár)

*visszonozza Kurama csókját, majd visszahelyezi a fejét* -Ha nem bánod így maradnék*mondta közben becsukta szemeit* -Én is fáradt vagyok, de így kényelmes...ha esetleg neked nem akkor csak szólj

2009.03.28. 22:24 Kurama

- Az ilyen ebereket én sem szeretem... *átöleli kedvese fejét* - Én is boldog vagyok veled! Szeretlek! Jobban mint a saját életemet! *megcsókolja*

2009.03.28. 22:18 Takurei Morita(tanár)

-Őszintén szólva...nem tudom.*válaszolt Kurama kérdésére* -Makacs és önző volt. Legtöbb esetben csak magára gondolt. De ne beszéljünk róla. Mára már utálatot érzek iránta.*abbahagyja a simogatást, de a kezét nem mozdítja párja hasáról. Fejét Kurama mellkasára helyezi* -Szeretek veled lenni. Boldoggá teszel!

[599-580] [579-560] [559-540] [539-520] [519-500] [499-480] [479-460] [459-440] [439-420] [419-400] [399-380] [379-360] [359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]