[322-303] [302-283] [282-263] [262-243] [242-223] [222-203] [202-183] [182-163] [162-143] [142-123] [122-103] [102-83] [82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]
*Elmosolyodik,megfordul,megigazítja a fiú ruháját és nyom az arcára egy puszit*Aztán...legyél boldog Morita-Senseiiel...jó?*fájó mosoly* |
*erre elmosolyodik* - Itt volt az ideje. |
*lehajtja a fejét és kezét a fiú kezére teszi*Tényleg felnőttél.... |
*mögé lépdel, és hátulról átöleli.* - Ez a múlt... most a jelennek kell élni. |
Észre vehettem volna...*eltolja magát a fiútól ,letörli a könnyeit és hátat fordít neki*Mindegy.....*ökölbe szorítja a kezeit* |
- Kyo, nyugodj meg. Semmi baj, csupán nem voltam rá felkészülve. Ennyi az egész. |
...Várhattam volna még...kérdezhettelek volna...jobban szerethettelek volna....*elcsuklik a hangja* |
- Nem... ez nem igaz! Ne emészd magad! |
Minden miattam van...*mondja remegő hangon* |
*Megérzi azokat* - Kyo... Te most... |
Egy szót nem szól.Meleg könnycseppjei Kurama vállán érnek földet* |
*viszonozza az ölelést* - Én most egy picit zavartnak érzem magam... |
Kurama....*Átöleli a fiút és magához szorítja* |
- De... de most már nem számít. *rámosolyog* |
*Elengedi a fiú kezét és letörli a könnyeid*Buta...miért nem szóltál?Elég éett volna ha annyit mondasz,hogy "nem"...*szomorú szemek* |
- Talán csak az, hogy... olyan gyorsan történt minden... megijedtem... *újra könnyezik* |
Azért nemvolt jóneked velem,mert durva voltam...?*kérdi halkan és lehúzza a fiú sliccét és a naciját hagyja a földre csúszni* |
- N-nemh... dehogy ish. Csak furcsa... *kicsit erősebben markol a fiú vállaiba* |
És az baj....?*tovább simogatja ugyan abban a tempóban és elkezdi a nyakát csókolgatni ujra* |
- N-nem tudom... olyan gyengéd... |
[322-303] [302-283] [282-263] [262-243] [242-223] [222-203] [202-183] [182-163] [162-143] [142-123] [122-103] [102-83] [82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]
|