[599-580] [579-560] [559-540] [539-520] [519-500] [499-480] [479-460] [459-440] [439-420] [419-400] [399-380] [379-360] [359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
*Összehúzza magát.* - I-igen, azthiszem róla már meséltél. *Igyekszik magának vidámabb hangot varázsolni.* - És ha nem engedik...? *a szerelek szóra elpirul* - Én is téged, Nagyon nagyon. |
-Valamit... nem úgy mondtam el, ahogy kellett volna... *nem akarta ezt elmondani, de eléggé zaklatott volt, és nem akarta teljesen magában tartani.* -Tudod... az a lány, akiről beszéltem neked.... a jegyesem. És azért mennék oda, hogy visszamondjam a házasságot. Te, pedig azért jössz velem, hogy megismerjenek és, ha kell téged veszlek el. De tudnod kell, hogy nem érdekből tenném, hiszen.... szeretlek! |
*Ő is lehunyta a szemeit, de a pihenésben ezernyi gondolat zavarta meg. Valamiért olyanokra is gondolt, hogy a tanárbácsi már nem szereti, csupán kényszerből van vele. Ez nagyon felzaglatta, de mivel sötét volt, nem lehetett látni az arcát, csak hallani, ahogyan szipog* |
*Hallotta, hogy párja kijött a mosdóból, ezért ő is az ágyba feküdt. Átölelte a fiút, majd szemeit becsukva pihent. Bár még messze volt az álomvilágtól és álmos sem volt. Talán nem volt kedve beszélgetni* |
*Mikor már jó idelye bent volt, úgy dönt, hogy befejezi a fürdést. Felkpaja a köntösét, és kinegy a hálóba, aztán beleborul az ágyba.* |
*Elég hamar befejezte, de nem mozdult az asztaltól. Azon gondolkodott, hogy miért hozta szóba jegyesét. Hiszen emiatt kell elmennie. Vissza szeretné vonni a házzasági ajánlatot. Tudja, hogy szülei dühösek lesznek, de ő csak egy valakit szeret.*
-Talán megoldom valahogy! |
*Hagyta, hogy a kellemes vízcseppecskék masszírozzák minden porcikáját.*
"Tényleg elkéne nekem oda menni...? És ha újra beleszeret? Akkor legalább nem látnám... ahj, nem tudom, mi legyen..." |
*A konyhában állva elkalandozott kicsit. Nem tudta, hogy mit egyen, így egy ideig csak a hűtőben lévő ételeket nézte, majd kivett egy, már kész szendvicset. Leült az asztalhoz és nekiállt az evésnek.* |
- Hm... majd meglátjuk. Lehet, hogy észre sem fog venni. *nevet egyet, aztán elmegy zuhanyozni, a zuhanyzóban lekucorodik, és úgy engedi magára a kellemes meleg vizet.* |
-A legjobb módszer ellene, ha egyszerűen nem veszed figyelembe, vagy csak foglalkozz velem és senki mással! *Ezután megcsókolja párját, majd otthagyja és a konyhába megy, hogy egyen valamit.* |
*Kíncsepp.* - Ez... veszélyes... és mit csináljak vele? Üssem le kalapáccsal? Vagy fenyegessem meg? |
-Félreérted! Bárkit képes félreállítani, aki komoly kapcsolatot szeretne velem kialakítani. Engem nem bánt, mindig a kedvemben járt, bár túl sok volt már belőle. Egy nap sokszor elmondta, hogy szeret. De, ami a lényeg, hogy jobb, ha nem hagyod magad neki! |
*nevet.* - Jó. hö? Erőszakos? Veled? De.. akkor miért nekem kell félnem? vagyis vigyáznom? |
-Nos, ha bírod a kiképzést, akkor egyszer elmehetünk a világ végére. Egyébként az a személy egy elég akaratos és makacs lány. Amit irántam érez az már kissé erőszakos. |
- És miért nem vinnél el? Bírnám én a kiképzést! *büszkén kihúzza magát.*
- Milyen személy..? És miért kéne tőle tartózkodnom? Ölésimániája van? |
-Hát ezt örömmel hallom! De, a világvégére nem vinnélek el! *itt elneveti magát, majd egy puszit nyom szerelme homlokára.* -De, arra fel kell készülnöd, hogy van ott egy személy, akivel jobb, ha vigyázol! Nem megíjeszteni akarlak, hiszen úgyis megvédenélek tőle, de jobb, ha felkészült vagy vele szemben! |
*Először egy picit elszontyolodik, de mikor meghallja azt a részt, hogy ő is mehetne, boldogan a nyakába ugrik.* - Veled még a világvégére is elmennék! *nagy ragyogó szemekkel pillázik.* |
-Jövőre el kéne mennem. Körülbelül 2 hónapra. Nem szeretnélek itt hagyni, ezért arra gondoltam, hogy te is eljöhetnél. Persze, ha szeretnéd!
*Párjára tekint, majd várja, hogy mit válaszol a fiú. Kicsit tolakodónak érezte, hogy így előhozta ezt a dolgot, de jobbnak látta, hogy most, mint később.* |
*Kicsit meglepődik, de nem panaszkodik.* - Kérdezni? Mit? *Magára húzza az egyik takarót, aztán felül, és figyel* |
*Élvezi, amit párja csinál, de hírtelen letolja magáról a fiút, majd felül az ágyon. Nem volt kedve ahhoz, hogy kényeztessék őt.*
-Inkább beszélgessünk! Úgyis szeretnék kérdezni pár fontos dolgot! |
[599-580] [579-560] [559-540] [539-520] [519-500] [499-480] [479-460] [459-440] [439-420] [419-400] [399-380] [379-360] [359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
