[599-580] [579-560] [559-540] [539-520] [519-500] [499-480] [479-460] [459-440] [439-420] [419-400] [399-380] [379-360] [359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
*Kurama is beleseuttogja kedvese fülébe ezt a szót, de lehet hogy mást mondott... már annyira álmos volt, hogy azt sem tudta, fiú-e vagy lány. Minenesetre, most az egyszer, nem esett nehezére elaludni* |
*Elmosolyodik, Kurama kezét a mellkasához helyezi. Közelebb bújik hozzá, mint egy kisgyerek az anyjához, majd becsukja szemeit*
-Szeretlek!*mondja heves hangon, és elismételte párszor, de egyre halkabban, majd lassan elalszik* |
- J.. jó... Taku... Te is fontos vagy nekem, és nem szeretnélek szuomorúnak látni! És ezért... elmegyek az orvoshoz... De csak holnap! *megfogja a kezét* - Erős vagyok, nem kell aggódnod! |
-Nekem viszont igenis érdekes!*mondja komolyan* -Fontos vagy nekem, nem akarom, hogy bajod essen!*hangosabb volt* -És holnap mész az orvoshoz, az egézségeddel nem játszhatsz!*visszavette a hangját, majd magához ölelte* -Ha ilyen állapotban látlak mindig rettenetesen aggódom, hogy ne történjen komolyabb baj. |
- Jó, jó.. majd megyek orvoshoz... de nem most! Hogy mitől? Nem tudom... lehet... hogy túlhajszoltam magam? Nem tudom, de nem érdekes... *megsimogatja kedvese fejét, és ad neki egy puszit* - de most aludjunk, mert úgy érzem magam... mint aki egy hete nem... nem aludt... |
*Egy ideig még a fürdőben áll és csak néz maga elé búskomoran*
-Legközelebb, ha ez lesz...el fogsz menni az orvoshoz!*mondja szinte parancsolóan. Aztán kilép a fürdőből, lekapcsolja a villanyt, majd az ágyra fekszik*
-Mitől lettél rosszul?*kérdezi lágy hangon* |
*térdre rogyik, és legyint fejével, hogy nem kell semmi. Egy kis idő múlva, abba marad. Nagyot sóhajt.*
- Ta... Taku? Felébresztettelek? Ne haragudj... *feláll, lemossa szájáról a vért, és öblöget.* - Jól vagyok, semmi baj. *mosoly* - Na, menjünk vissza, mert itt alszok el. *ásít egy nagyot, és dülöngélve visszamegy az ágyhoz* |
*Fórgolódni kezd az ágyban, majd megérzi, hogy Kurama nincs mellette. Szemei gyorsan kinyílnak, felüll, ekkor halja meg, hogy párja a vécében van. Kikecmereg az ágyból, felkapja a gatyáját, majd a fürdőbe megy, de félúton megtorpan, ugyanis hallja, hogy Kurama éppen a hányással küzködik, gyorsabban a fürdőbe lép, majd teljesen megrémül*
-Kurama!*szinte kiabál* -Jól vagy? Mi a baj? Hozzak valamit? Vagy... Kérlek vegyél mély levegőt néhányszor*simogatni kezdi a hátát, bár tudja ez nem segít, de nem akarja, hogy párja szenvedjen* |
*elég sokat fordgolódott az ágyban, valószínüleg néha szegény Takut is megcsapta. Hajnalban felkelt, és kiment a mosdóba inni. Hírtelen hányigert érzett, de gondolta, ez csak olyan jelzés, hogy ennie kéne. De hírtelen elkezdett vért öklendezni.* "Miez? Mitől...? Most nem lehetne... beadtam a gyógyszerem, de akkor mitől?* |
*Nem hagyta abba Kurama simogatását. Hallgatta, ahogy szuszog, és elmosolyodott*
"Olyan furcsa minden. Jól alakulnak a dolgok. Minden tökéletes, de ilyenkor általában rosszra fordulnak a dolgok. Remélem, hogy nem lesz így. Azt nem bírnám elviselni"
*Ezekre gondolt, majd lassan ő is elaludt* |
*a simogatás csak felgyorsítja azt, hogy eltudjon aludni. Motyog valami olyasmit, hogy nerm akar most aludni, de mégis elaludt. Morita-hoz bújt, hogy érezze az illatát, és pár perc múlva, hangosan szuszpgptt* |
*Gyengéden simogatja kedvese hátát, közben őt nézi*
-Ha akarsz aludj nyugodtan. Itt vagyok melletted és vigyázok rád! Soha nem hagylak magadra!
*Lassan betakarja és tovább simogatja Kurama-t* |
- Hihi, ne köszönj semmit ^^ Jó egyetértek veled... *ásít egy hatalmasat, aztán visszamászik hozzá, átöleli, és lehunyja a szemeit* |
*Lihegett még egy ideig, majd felült*
-Köszönöm...ez igazán jól esett*fáradtnak érezte magát, ezért visszafeküdt*
-Pihenjünk egy kicsit, aztán együnk valamit. |
*Az utolsó pillanatokban még gyorsabb lett, aztán Takuba élvezett. A forró csók jól esett neki, de mikor kedvese átöltelte, nem sokat időzött ott. Visszakúszott, és ahol az imént férfiasságával kényeztette őt, most nyelvével letakarította a gyönyör nyomait.* |
*Hangosabban nyőgött, már nem sok kellett, hogy a csúcsra jusson, ekkor magához ölelte Kurama-t és forró csokot adott neki. Csók közben élvezett el, ezután szorosabban ölelte szerelmét, majd, hogy levegőhöz jussanak abbahagyta a csókot. Kurama fejét, pedig a mellkasára fektette* |
*mégegy kicsit gyorsít a tempón, közben simogatja Taku érzékeny pontját. Egyre jobban élvezi a dolgot, bár már érzi, hogy nincs sok hátra.* |
*Ezt most sokkal jobban élvezte, mint az eddigi együtt töltött perceiket. Néha egy kissé megborzongott és remegett is. Kezeit ökölbe szorította és csukott szemmel élvezte, ahogy párja kielégíti* |
*Gyorsított, ezáltal az ő, és Taku nyögései is gyorsultak. Gondolta, még izgalmasabbá teszi a dolgot, ezért elkezdte simogatni Taku lábait, néhol beléjük is markolt egy kicsit. Lehajolt, és nalogatta szerelme hasát, habár így egy kicsit nehezbb volt mozogni, de megoldotta* |
*Forróság járta át a testét, enyhén mozgatta a csipőjét, jelezvén kedvesének, hogy csinálja gyorsabban. Most nem akart beszélni, hallani akarta párja hangját.* |
[599-580] [579-560] [559-540] [539-520] [519-500] [499-480] [479-460] [459-440] [439-420] [419-400] [399-380] [379-360] [359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
|