[Későbbi] [457-438] [437-418] [417-398] [397-378] [377-358] [357-338] [337-318] [317-298] [297-278] [277-258] [257-238] [237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
- Veeh, semmin!! Csak,csak... hogy milyen szép az idő, meg ilyenek...! *mondta zavartan* |
*Észrevette, hogy Kurama máshol jár*
-Min gondolkodsz? Nekem nyugodtan elmondhatod. |
*elmosolyodik*
"Megkér? hogy tegezzem?"
- Pe.. persze ^^ *mondta, mad nyújtózott egyet. Aztán hírtelen elgondolkodtt azon, hogy megcsókolta őt.*
"Vajon... Kyot csak egy barátnak tekintettem eddig is? És most? Most minek nézem? szerelmemnek... vagy barátomnak? És a tanár urat?" |
-Rendben! Hallgatok rád.*mondta* -De megkérhetlek arra, hogy tegezz? |
*elmosolyodik, majd megpuszilja.*
- Sírjon csak, de ne fájdalomból, hanem azért, hogy az érzések kitörjenek. *mondta halkan* |
*A megszólítás meghatotta, ennek hatására egy halvány mosoly jelent meg az arcán*
-Csak a te kedvedért... nem sírok...*válaszolta suttogva* |
*Kurama jobban magához öleli, majd egy érdekes megszólítást ad neki*
- Bátyus, ne sírj! |
*Jól esik számára az ölelés, de ez a szörnyű érzés nem múlik el, ezért nem tartja vissza a könnyeit* |
*Aggódva odaszalad hozzá, és átöleli.* |
*Csak bólint, de ekkor erős magány lett rajta úrrá. A földre rogyott és, bár nem akarta sírni kezdett* |
- Nem tudom... várjunk amíg elered az eső... *sóhaj* - most jobb ötletem nincs... |
-Most mit csináljunk?*kérdezte, de nem nézett a fiúra* |
*enyhén elmosolyodik. Feltűnik neki, hogy a szíve kicsit gyorsabban ver.*
"Mitől? Eddig még csak kyo nál éreztem ezt..." *vesz egy nagy levegőt, majd a tanár szemébe néz, kicsit pirultan* |
"Miért kérdez ilyet?"
-Nem tudom, nem kelett volna megtennem.*össze volt zavarodva*
-De, hogy válaszoljak...igen... |
*megrázza a fejét*
- Ha nem az öccsére hasonlítanék... tovább menne? *kérdezte érdeklődően* |
*Morita folytatta volna, de öccse jutott az eszébe, ezért elengedte a fiút, majd távolabb lépett tőle*
-Ne haragudj! |
- Hi... hiszen...? *kérdezett volna vissza, de a csók megakadájozta. Tudta, hogy nem lenne szabad, hiszen Kyo... De jól esett neki.* |
*Megrázta a fejét, majd Kurama szemeibe nézett, gyengéden megfogta az arcát*
-Arra gondoltam, hogy te megcsókoltál. Annak vehetem, hiszen... *nem folytatta, hanem gyengéden megcsókolta a fiút* |
- M... micsoda? Csak meg akartam nézni a vizet... *mondta halkan* |
*Lehajtja a fejét*
-Mi volt ez az előbb?*kérdezte halkan* |
[Későbbi] [457-438] [437-418] [417-398] [397-378] [377-358] [357-338] [337-318] [317-298] [297-278] [277-258] [257-238] [237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
|