[599-580] [579-560] [559-540] [539-520] [519-500] [499-480] [479-460] [459-440] [439-420] [419-400] [399-380] [379-360] [359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
*Nagyon rosszul van. Habár nincs eszméleténél, a fájdalamt mégis érzi. Csak fekszik eszméletlenül kedvese karjaiban. Semmit nem észlel a külvilágról, a fájdalmán kívül.* |
-Kurama, mit keresel?*kérdezi, mikor látja, hogy valami után nagyon kutakodik. Hírtelen eszébe jut, hogy az injekciós tűt keresi. Amikor pedig Kurama összeesik, már nem tudja, hogy mihez kezdjen.*
-KURAMA!*kiálltja hangosan. A karjaiba veszi és szólongatja, hátha felébred, de nem jár sikerrel. Teljesen kétségbeesett, annyira, hogy nem is tudja mit tegyen* |
*tovább köhög, és legyint neki, hogy hagyja csak , majd megoldja. Odavánszorog a kabátjához és elkezd kutakodni a zsebében, de nem találja az inyekciós tűt. "Hol van? Hol van? Hol a fenében..." *beugrik neki, hogy az üvegházban hagyta, széttörve. Még egy kicsit kutakodik, bár nem tudja miért, majd hírtelen elsötétül előtte minden, és a földre esik* |
*Teljesen megrémíti, hogy Kurama hírtelen rosszul lett. Letérdel mellé, majd simogatja a hátát. Rettenetesen aggódik párjáért, nem tudja, hogy mit tegyen*
-Mi a baj? Hozzak valamit? Vagy mit tegyek?*kérdezte kétségbeesetten* |
*elpirul* -Szeretlek! *ad neki egy hosszó csókot, utána hozzábújik. Köhint egy kicsit, majd ez a köhögés egyre erősödik, végül a földre térdel, és úgy köhög.* |
-Ezek közül nem kell egyik sem*gondol a felsorolt dolgokra* -Amit kérnék az egy csók tőled. És ezt most szeretném. *Közelebb lép szerelméhez, majd szorosan magához vonja* -Szeretlek kicsim...ezt sokszor elmondanám, de elég egyszer is. Nem hittem volna, hogy ennyire szerethetek még valakit. De, örülök, hogy így alakultak a dolgok. |
-Hmm*felvonja egyik szemöldökét* -Gyors voltál kicsim, de menjünk.*boldogan mosolyog, enyhén megszorítja kedvese kezét, majd elindul vele az ajtóhoz, kilép vele, aztán meg sem áll a bejáratig* |
- Hehe! *gonosz vigyor* "hú, milyen jól néz ki!" *gondolta, és ragyogó tekintettel nézett rá* - Jó, sietek! *felvesz egy farmert, meg egy inget* -kész vagyok! Mehetünk! *mosoly, odasétál hozzá, és megfogja a kezét* |
-A kis lusta*ravasz vigyor, majd az ölébe kapja, a szobába lép, ott leteszi az ágyra. Ő maga pedig felöltözik. Egy fehér inget és egy fekete nadrágot vett magára. Kurama-ra tekint*
-Siess az öltözködéssel!*mondta egy nagy mosollyal arcán* |
- Ja, értem! ^^ Örülök, hogy örülsz! Hogy én? Csak arra, hogy Sze-ret-lek! *nyakába ugrik* -Hamár így ideköltöztem a nyakadta, ki is vihetsz *suniy mosoly* |
-Ohh*elveszi a törölközőt, feláll a kádban, magaköré tekeri, majd kilép onnan. Leengedi a vizet, aztán Kurama felé fordul* -Csak arra gondoltam, hogy elég sokszor megnevetetsz. És ez jó*mosoly* -Egyébként te mire gondoltál? |
- Hát lehet... mellesleg az a sok oszlop... *gondolt itt a saját hatalmas erejére*
- Okés *mosoly, aztán kikászálódik a kádból, és magaköri csavar egy törülközőt, majd kedvesének is nyújt egyet* "Nagyon boldog vagyok vele! Sokkal boldogabb, mint ezelőtt. Talán... a szerelem az oka?"
- Min gondolkodsz? *érdeklődik* |
*Ismét elneveti magát*
-Kész káosz lenne, ha mindketten a falon kötnénk ki. És szerintem is hagyjuk inkább.*miután Kurama végzett felé fordul* -Igen mehetünk*mosoly*
"Hihetetlenül jól érzem magam vele. Még mindig olyan furcsa, hogy ilyen jól mennek a dolgok. Eddig többször nevettem Kurama mellett, mint azzal a nővel. Ő csak megjátszotta, hogy szeret, ellenben Kurama tényleg ezt érzi. Ebben biztos vagyok." |
*ő is elpirul* - Hát, azért ki tudja... Hát nem tudom, csak ez jutott eszembe... Nem tudnád? háát... lehet... de akkor meg te mész neki mindennek... meg énis, szóval... *sóhaj* - Ezt a témát hagyhatjuk, nem? És örülök, hogy te is így gondolod, ahyogy én. *megfogja a zuhanyrózsát, és leöblíti Taku hátát* - Na, mehetünk? |
-Ha fognám a kezed, akkor nem hinném, hogy nekimennél bárminek is. Egyébként miért pont zebra? Úgy értem, nem hinném, hogy lebírnám venni rólad a szemem*erre kissé elpirult* -Tudom, hogy nem szórakozásból mondtad, ne aggódj.*mondja komolyan* |
- Jó, jó, de akkoris... mondjuk elkezdessz nézegetni a zebrafelé, én meg csak megyek... és puff! Tudom, hogy fontos. Most... ugye nem azt gondolod, hogy én csak szórakozásból mondtam? *kérdi kicsit dühösen, de tovább maszírozza Takut* |
*Kurama mondatán nevetett egyet*
-Nem hinném, hogy nekimennél az oszlopoknak, hiszen melletted lennék és vigyáznék rád. És, hogy bízom benned az igen fontos dolog.* a masszírozás jólesett számára, ellazította* |
- É... én nem is akartam csukott szemmel járni, mert nem bírnánk fizetni azt a sok tönretett oszlopot, aminek nekimennék... Ennk örülök, hogy bízol bennem! *mondta boldogan* - Té... tényleg? Persze! *vett egy kicsit a habfürdőből, majd ovatosan szétkente kedvese hátán, és elkezdte maszírozni* |
-Nem kell csukott szemmel járnod miattam, megbízom benned, így nem hiszem, hogy féltékeny lennék bármikor is. És...boldoggá tesznek a szavaid*lassan elengedi Kurama-t* -Én is szeretlek kicsim!*megfordul* -Kérlek, megmosod a hátam? |
- I...igen? *néz előre meglepedten* Az nem baj, ha ragaszkodó vagy *mondta kedvesen, és elpirult* - Hozzám? *kérdi meglepedten* - Dehiszen, már mondtam, nem? Ha szeretnéd, soha többé nem nézek senkire. *megfogja kedvese kezeit* - És nem kell mit elnéznem, mert szeretlek, és nem zavar benned semmi. Sze-ret-lek! |
[599-580] [579-560] [559-540] [539-520] [519-500] [499-480] [479-460] [459-440] [439-420] [419-400] [399-380] [379-360] [359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
