[2377-2358] [2357-2338] [2337-2318] [2317-2298] [2297-2278] [2277-2258] [2257-2238] [2237-2218] [2217-2198] [2197-2178] [2177-2158] [2157-2138] [2137-2118] [2117-2098] [2097-2078] [2077-2058] [2057-2038] [2037-2018] [2017-1998] [1997-1978] [1977-1958] [1957-1938] [1937-1918] [1917-1898] [1897-1878] [1877-1858] [1857-1838] [1837-1818] [1817-1798] [1797-1778] [1777-1758] [1757-1738] [1737-1718] [1717-1698] [1697-1678] [1677-1658] [1657-1638] [1637-1618] [1617-1598] [1597-1578] [1577-1558] [1557-1538] [1537-1518] [1517-1498] [1497-1478] [1477-1458] [1457-1438] [1437-1418] [Korábbi]
A kis csókokon elmosolyodik. - Szeretlek Chii... - mondja, s lenyomja a srácot a földre. Az ölébe ül, s szürcsölni kezdi a kávéját. - Láttad az iratokat? - kérdi végül, hosszas csend után. Miközben a földre teszi az üres műanyag poharat, s karjait Chii nyaka köré fonja, közelebb húzódik hozzá, lehelete a fiú nyakát perzseli.
|
*Meglepődik, de örül, hogy fontosabb Katsunak, mint a kávé. Visszacsókol, majd elmosolyodik. - Persze, hogy szeretem az édes dolgokat... Hiszen te is olyan éédes vaaagy... - mondja aranyosan, és magáhozöleli a fiút, és megcsókolja. - Így nem olyan keserű ^^ - mondja vigyorogva, és tovább csókolja Katsu kávéízű ajkait. - hmm.. de ha valami édeset ittál volna, mégjobb lenne... - Még nyom egy puszit a srác ajkaira, és hagyja nyugodtan kávézni.*
|
Meglepődik, mikor karokat érez dereka körül, majd megborzong az édes hangra. - Kö-köszi... - mormolja, mikor megkapja a kávépénzt. A kávéba akar kortyolni, de rájön, hogy ez nem lenne helyes. A fiúhoz hajol, s szenvedélyesen megcsókolja, kezével hajába túr. Majd ezután megissza a kávéját. - Így nem kell érezned a kávém keserű ízét. Te kis édesszájúúú!! - vigyorog Katsu.
|
* Boldog, s végig Katsuval marad, aztn reggel kimegy a wcre, és a visszafeléúton lát egy kómás kávésautomatát nyomogató Katsut. A látványtól elvigyorodik, s halkan odaoson, majd hátulról megöleli a fiút. A fülébesuttog -Hmm.. apró nélkül nem fog menni... - benyúl a nadrágzsebébe, és a pénztárcájából előhalász katsunak egy kis Kávépénzt, majd bedobja az automatába. Mosolyogva nézi Katsut, és a homlokát megpuszilja - Függőőő - mondja pimaszul elnyújtva a szót, hiszen most boldog, így már a reggeli Katsu piszkálásra is rengeteg energiája van xD.*
|
- Most hagyja pihenni. Remélhetőleg hamarosan jobban lesz. - mondja, s Katsut visszafekteti az ágyba. Másnap reggel, automatikusan felül, s dölöngélve indul kifelé a kórteremből. ~ Kávéééé... ~ Hamar talál egy automatát, s a gombokat kezdi nyomogatni.
|
* Alig jutnak el hozzá az orvos szavai, és a papírt sem látja jól. Légzése lassul, de még mindig gyors. Csak arra koncentrál, hogy nincsen semmi baj. Lassacskán tüdejébe kerül egy kevés oxigén, és kezd lenyugodni. Nyugalmat erőltet magára, s aggódva nézi Katsut. A pánik csak úgy elszállt, s helyét átveszi a megkönyebbülés, és a boldogság. Nem érti, hogy mi van a papíron, mivel nem olvassa el, de az orvos magabiztos mosolyának elhiszi, hogy Katsu rendben van.*
|
Az orvos, aki azután h Katsu összeesett, elrohant, most tért vissza. - Uram.. Uram... Nyugodjon meg minden rendben. Lélegezzen mélyeket. Ne... őt most hagyja... inkább vessen egy pillantást erre a papírra. Nyújtotta felé az iratot. - Ezt látva esett össze. Szerintem megkönyebbült. - Jelent meg az orvos arcán egy széles mosoly.
|
* Katsu elalszik, s nemsoká őt is megtalálja az álommanó. Megtalálja, s elalszik. Nem álmodik, csak lebeg a sötétben öntudatlan. Egy jó ideig nem ébred fel, de aztán mégiscsak kipattannak szemei. Nem látja Katsut. Megijed. Erőt vesz rajta a pánik, s keresni kezdi. Keresi, s meg is találja. Összeesve. Rögtön a legroszabbra gondol. Erőt vesz rajta a pánik, s a fiúhozfut. -KAtsu? Minden rendben? Kérlek váaszolj! - Bepánikol, s nem kap levegőt. Ismét átveszi teste felet az uralmat a pánik. Úgy érzi, megfullad. Teste elnehezedik, Tüdejébe alig jut oxigén, s csak kapkodja az életéhez szükséges levegőt. ~ Ne.. Nem teheti ezt velem... Nem halhat meg. Nem akarom. ~ Egyre gyorsabban veszi a levegőt, s látása ismét homályosodik. KAtsu után nyúl, s remegő kezével megsimogatja a fiú élettelennek tűnő arcát. -Neh... - nyögi erőtlenül, majd látása tljesen elhomályosodik az oxigénhiánytól, s a pánik mégjobban elhatalmasodik rajta.*
|
A sok kávé ellenére hamar elalszik. Gondolatai álomba ringatják. Álmába n Chii-vel van egy kis tisztáson. Egy kis szigeten, mely csak az övék. Kettejük kacaja, mosolya tölti be a helyet. Az ő boldogságuk itt betelejsedik. Csak ők vannak egymásnak. Majd ennek vége szakad. Chii-t látja egyedül, amint könnyezik. A környező fákat vihar tépi. Megijed. ~ Mi? Én? Hol? Chii!! Ittvagyok! Miért nem hallassz? ~ Szemei kipattannak. Azonosítja a helyet. A kórteremben fekszik, egy alvó Chii-t lát a széken. Halkan felkel, selhagyja a termet, vigyázva, hogy szerelme fel ne ébredjen. Kimegy, s orvosa szobája felé veszi az irányt. Kopog. - Ki az? - szól a már jól ismert hang. - Az akinek tegnap kellett volna meghalnia - feleli szokatlanul hűvösen Katsu. Az ajtó kinyílik. Az orvos nem tudja mire vélni ezt a hangemet. - Hol az orvosom? Maga csak egy helyettesítő orvos. A leleteket akarom látni. - mondja ellentmondást nem tűrő hangon. - Hol vannak? - az orvos előkeresi őket, s átnyújtja neki. Katsu figyelmesen végignézi. ~ Tudtam... ~ mormolja, majd összeesik.
|
*Alig tűnik fel neki, hogy a rendelőbe érnek máris. Az orvos szavai nagyon fájnak neki. ~ tudtam... ennyi, vége...Miért érzem magam szánalmasan gyengének? Tehetetlen vagyok, s hasznavehetetlen. Jelen pillanatban nem bánnám, ha meghalnék. Nem zavarna. Eltűnni... könnyű lenne, túl könnyű. Megsabadulni az életől. A kegyetlen valóságból elmenekülni, az élet és halál közt sodródni, erre vágyok. Pedig Katsu is él. De ha már csak ezen a napon lehetek vele, akkor vele akarok lenni. De közben megis akarok halni. Nem akarom végignézni a halálát, nem akarok nélküle élni. Ha meggyógyulna, akkor egész biztosan élni akarnék.~ Szemeiben nincsenek érzelmek, s semmi nem tükröződik bennük. Üres tekintettel mered maga elé, s a halálon gondolkozik. ~ Egyetlen élet a millióból. Nem számítana sokat egykünk halála se. Se az enyém, se Katsué. Néhányan talán sírnának érte, de engem csak egyszerűen elfelejtene a világ. Csak ő van nekem, így nem is lenne túl nagy veszteség a halálom. De az övé... Számtalan embernek kedves. Rengetegen sírnának érte, s nagyon szomorúak lennének. Az ő halála már egy nagyobb tragédia lenne. HA lehetne, akkor átvenném a halálát, hogy éljen, de mivel erre nem vagyok képes, csak reménykedni tudok. HAlványan még él bennem a remény, hogy valami nem stimmel, s hogy Katsu élni fog. Élnie kell.~*
|
Katsu illedelmesen kopog a rendelő ajtaján. - Ki az? - kérdezi az orvos, s kinyitja az ajtót. Elképed. - Fájdalmai vannak? Jöjjön feküdjön be. - kezdi el húzni kezénél fogva Katsut az egyik kórterembe. - Ne... - Kezdi Katsu, de az orvos Chii-hez szól. - Igyazán szerencsés... a mi előrejelzésenk mindig nagyon pontosak. Úgy látszik kapott még egy napot. - mondja miközben lefekteti Katsu-t a kórterembe. - De... öh... - Katsu erre semmit sem tud mondani. ~ Hol lehet a hiba a számításban? ~
|
* Felöltözik /valahogy mindig kihagyod a felöltözést xDD/ És a fió mellett megy. Semmi kedve most mezólalni. Nincs beszédes kedvében. Aggódik, hogy minden rendben van e Katsuval, mert nem bírná elviselni,. ha kiderülne, hogy csak egyszerűen annyi az egész, hogy kapott egy plusz napot. Nagyon lehangolt, és csöndesen meeegy.*
|
- Háát... tudod az úgy volt ho.. - kezd el idétlenül hadonászni kezeivel, de egy csók beléfolytja a szót. Elmosolyodik. - Menjünk! - szól, s megfogja Chii kezeit, indulásra ösztönözve ezzel a fiút. A csendes utcán némán haladnak, s Katsu fejében elindulnak a fogaskerekek. ~ Mi van ha az angyal tévedett? Mi van ha roszzul értelmeztem? ~
|
* Nem igazán gondolkozik, nem csinál semmit, csak lélegzik, és a plafonra mered. Kb. nyitott szemmel alszik. Még nem is pislog. Egyáltalán nem tűnik fel neki katsu, majd mikor megszólítja őt a fiú, összerezzen, és felül. - Wááh megijesztettééél.... - mondja olyan Chiisen, majd nyújtózik egyet. - Nah hozzájutottál a kávédhoz függőkém? - kérdezi szemtelenül vigyorogva, és megcsókolja katsut, mielőtt még válaszolhatna. - uhh... hozzájutottál...*
|
Lemegy a konyhába, s a kihűlt kávét megmikrózza, majd megissza az utolsó cseppig. Valamely rejtélyes okból ugyanis nagyon kávéfüggő lett a drága. /nem is tudom miértx3/ Majd elmegy fürdeni. Letüsol, s magára folyatva a forróvizet, gondolkodik. /elviselhetően forró/ Miután ezzel megvolt, felöltözik, majd felmed a még mindig gondolataiba merülő Chii-hez a szobába. - Chii - lép mellé, s szemeibe néz.
|
* Rájön, hogy nem volt éppen gyengéd a fiúval, s le is fárasztotta, ezért kicsit elszomrodik. ~ megint elrontottam... tényleg mindent elrontok... ezt szó szerint elbasztam... (xDDD) ~ nem megy a fiú után, hanem hátrafekszik az ágyra, és néz ki a fejéből.*
|
- Chii... most fárasztottál le... - nyögi elhaló hangon, még mindig levegő után kapkodva. Mostan eléggé fáj a kis babapopsia. Nagy nehezen kikászálódiik az ágyból, s lefelé indul.
|
* Még lök egy párat a fiúban, majd ő is elélvez, és kihúzódik belőle. Teljesen felbredt, és nyújtózik egyet. ~ Remélem inkább áttérünk erre az ébresztési módszerre, minthogy kávét vedeljen xD. Nekem bejön~ -Na felébredtél? - kérdezi kedvesen, és simogatja a srác fejét.*
|
Chii kicsit durván löki az ágyra, s ez kicsit meglepi őt. Úgy gondolja, inkább nem mond semmit, csak engedelmeskedik. A fiú egyre vadabbul mozog benne, többször is eltalálva érzékenyebb pontját. Mikor már nem bírja tovább egy hangos nyögéssel elélvez.
|
* Elmosolyodik, és mozog tovább, majd a srácot visszalöki az ágyra, és kutyapózba húzza, s úgy mozog egyre vadabbul. neki nagyon bejön a helyzet, s már neki sem kell sok, hogy elélvezzen. Egyre csak gyorsít, s ő egyáltalánnem fárad xD.*
|
[2377-2358] [2357-2338] [2337-2318] [2317-2298] [2297-2278] [2277-2258] [2257-2238] [2237-2218] [2217-2198] [2197-2178] [2177-2158] [2157-2138] [2137-2118] [2117-2098] [2097-2078] [2077-2058] [2057-2038] [2037-2018] [2017-1998] [1997-1978] [1977-1958] [1957-1938] [1937-1918] [1917-1898] [1897-1878] [1877-1858] [1857-1838] [1837-1818] [1817-1798] [1797-1778] [1777-1758] [1757-1738] [1737-1718] [1717-1698] [1697-1678] [1677-1658] [1657-1638] [1637-1618] [1617-1598] [1597-1578] [1577-1558] [1557-1538] [1537-1518] [1517-1498] [1497-1478] [1477-1458] [1457-1438] [1437-1418] [Korábbi]
|