[599-580] [579-560] [559-540] [539-520] [519-500] [499-480] [479-460] [459-440] [439-420] [419-400] [399-380] [379-360] [359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
*A szeretlek szóra szorosabban ölelte kedvesét*
-Valamit tudnod kell rólam. Van egy rossz oldalam*egy percre elhallhatott* nem mondtam eddig, de nagyon ragaszkodó tudok lenni. És hozzád nagyon is ragaszkodom, ennek köszönhetően féltékeny típus vagyok. Remélem ezt elnézed nekem*becsukta szemeit* |
- Igen, szeretném! *élvezte, ahogy Taku mosdatja*
- Remek! *mosoly* - hm? *meglepődött, mikor kedvese átölelte, aztán halványan elmosolyodott* - Jó, maradjunk * mondta kedvesen, majd egy kicsit hátradőlt, és lehunyta a szemeit* - szeretlek! *súgta halkan* |
-Ha szeretnéd, akkor benne vagyok*kezébe vette a tusfürdős dobozt, majd a kezébe öntött egy keveset, érzékien kente be Kurama hátát, majd vizzel leöblítette*
-Kész is vagy*mosoly. Mielőtt még Kurama megfordulhatott volna Morita gyorsan átölelte párját, vállára helyezte fejét, karjai a fiú derekánál pihentek* -Maradjunk így...egy kicsit |
*mosoly* - azt meg köszönném. *hátat fordít Takunak* - Utána én is megmosdatlak téged! *mondta kuncogva* |
*Amíg Kurama a csók után lihegett egy kicsit ő is vett egy kis lélegzetet. Mikor párja újból megcsókolta, hevesen viszonozta, majd gyengéden eltolta magától*
-Megmossam a hátad?*kérdezte lágy hangon* |
"Kyoval is voltam a kádban... de az más volt. Itt szeretek valakit, ott nem tudom mi volt. Innen soha nem akarok elmenni." *atölelte, és egyre hevesebben csókolta, közben már nyelvével símogatta kedvese nyelvét. Közelebb simult hozzá, majd hírtelen elvállt tőle a levegőhiány miatt. Lihegett egy sort, még köhögött is egy kicsit, majd mélyen szerelme szemébe nézett, és újra megcsókolta* |
*A csóktól Morita testét melegség járta át, eléggé elpirult és szíve össze-vissza kalapált. Csók közben átölelte szerelmét, közelebb húzta magához, így megérezte Kurama férfiasságát*
"Olyan kellemes ez az egész. A csók, az ölelés és ahogy érzem, ahogy Kurama szive dobog. Ha tehetném örökre itt maradnák vele" |
- Na azért! *Kicsit félt, hogy elúszik a sok víztől a fürdő, de szerencsére nem* - Rendben, megyek! *mondta bologan, és beszállt, aztán átölelte Moritat, és egy nagyon hosszú, forró csókot adott neki. Mintha ez lett volna az utolsó, hihetetlen szenvedéllyel adta át, és hihetetlen hosszú volt* |
-Rendben, rendben*nevetett. A fürdőben megengedte a vizet a kádba, majdnem tele lett, de Morita pont így akarta, beleült* -Milyen kellemes a víz*boldog volt és ki is mutatta Kurama felé* -Gyere be, mielőtt kihüllne, bár ez jelenleg sokáig tartana. |
- Okés *mosoly* - Tényleg? *ragyogó tekintet* - Hehe... ebben a sorrendben jó lesz, de akkor siessünk pancsizni! *és már ráncigálta is kedvesét* |
*Boldogan viszonozta a csókot* -Igen mehetünk fürdeni, már nincs semmi akadálya*mosoly* -És este remélhetőleg igazán kellemes élményben lesz részed. A fürdés után pedig elmehetnénk a boltba aztán a tengerparthoz, vagy a kúthoz, ahol hírtelen megcsókoltál*ravasz mosoly* |
*egy kicsit nyüszített, aztén nyelt egy nagyot. Felmászott szerelméhez, megnyalta a száját, és megcsókolta* - Ne köszönj semmit. Örömet okoztál vele *mondta lihegve* - Nah...? Mehtünk... fürdeni? és utána... valami más... helyre, aztán esteh... *ne fejezte be a mondtatot, hanem ráfeküdt kedvesére.* - Este... kegyetlen leszel hozzám... igazh? |
*Morita érezte, hogy elér a csúcshoz, egy hangos és utolsó nyőgéssel jelezte ezt, aztán szaporán vette a levegőt, még mindig remegett*
-Köszönöm... |
*élvezettel halgatta, ahogyan kedvese sóhajtozik*
- Háty... de csak egy kisit! *mondta huncutan, aztán belehúzott, most nagyon gyorsan csinálta, de figyelt arra is, mikor kell leállnia, hogy kedvese még ne menjen el.* |
*Morita is elmosolyodott, most jobban remegett, mint eddig, mikor Kurama enyhén használta fogait is, már nem bírta tovább*
-Kérlek...csináld gyorsabban...*nyögte ki a szavakat* |
- Igyeksem azs lennyi! *mondta teliszájjal, majd lassan és óvatosan fogait is bevonta a műveletbe. Kicsit félretolta szájában kedvese érzékenységét.* -Seretlek, és igyeksek minyél több mindent, és minyél jobban csinyálnyi a boldogságodért! *elmosolyodott, és folytatta* |
*Mikor Kurama leállt vett pár mélyebb levegőt*
-Elképesztő vagy*rámosolyog, majd, mikor szerelme ismét kényeztetni kezdi halk sóhajok szöknek ki száján, ráadásul a lassú tempó megőrjítette* |
*Ismét leállt, de most sokkal hosszabb időre. Msolyogva ránézett kedvese kélyes arcára, majd mikor úgy gondolta, kissé elmúlt az az érzés, újra hozzálátott, ismét borzasztóan lassú tempóban.* |
*Már hírtelen azt sem tudta, hogy mibe kapaszkodjon, remegett és kissé, mintha kábulatba esett volna. Jól esett neki és élvezte is, nyögései pedig hangosabbak lettek, válaszolt volna Kurama-nak, de nem igen bírt* |
*kicsit hangosabban nyög, de igyekszik azt a tempót megtartani. Kicsit magával is foglalkozik, mert ez a tevékyenség teljesen felizgatta.* - Remélem... nagyon tetszik... *mondta mosolyogva, aztán hosszabb időre lállt, és utána megint folytatta. Reménykedett benne, hogy ez nagyon tetszik kedvesének* |
[599-580] [579-560] [559-540] [539-520] [519-500] [499-480] [479-460] [459-440] [439-420] [419-400] [399-380] [379-360] [359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
|