[1197-1178] [1177-1158] [1157-1138] [1137-1118] [1117-1098] [1097-1078] [1077-1058] [1057-1038] [1037-1018] [1017-998] [997-978] [977-958] [957-938] [937-918] [917-898] [897-878] [877-858] [857-838] [837-818] [817-798] [797-778] [777-758] [757-738] [737-718] [717-698] [697-678] [677-658] [657-638] [637-618] [617-598] [597-578] [577-558] [557-538] [537-518] [517-498] [497-478] [477-458] [457-438] [437-418] [417-398] [397-378] [377-358] [357-338] [337-318] [317-298] [297-278] [277-258] [257-238] [Korábbi]
Az elődödet eh?
*sóhalyt*
Na jó... de meg kell ígérned, hogy nem féltékenykedsz, nem leszel dühös stb. ... |
*morog pár sort halkan*
- Sparks... Nem lesz semmi baj. Én csak meg akarom ismerni az elődömet.
*kedvesen elmosolyodik, és megfogja a fiú kezét*
- Kérlek.. Nagyon kérlek.
|
Hadjuk, miatta lett ez az egész is. Beszéljünk másról... |
- Sparks.. Én tudok közben pihenni, miközben te meséls. Na monddmár, érdekel.
*válaszolja még mindig komoly hangnemben. most nem kötözi be a sérülést. félmeztelenül eldől az ágyon és szeme sarkából Sparksot nézi* |
Ahogy mondtad pihenned kell. Ha mesélnék csak megint felhúznád magad...
*dünnyögi* |
- De én akarok. Mesélj róla. Meséld el hogy milyen volt a jelleme.. És hogy milyen volt vele lenni.
*kéri meg ismét a fiút, miközben bekeni eléggé ronda sebét. mikor a kisebb karcolásokba belemegy a krém, halkan felszisszen, mivel a segebt még csípi* |
Felejtsd el, nem hiányzik nekem még egy összeveszés. #
*sóhalyt egyet, majd leül egy székre*
Többet nem beszélünk róla... |
*a gyógyszereket ledobja az ágyra, és leül az ágy szélére. majd lehúzza magáról a pólót, és elkezdi lecsavarni magáról a kötést, hogy bekenhesse a sérülést. egyszer csak megáll, és Sparksra néz*
- Szóvl ittvagy.
*folytatja a dolgát. mikor lehúzta a kötést, félredobja. egy nagyon ronda véraláfutásos vörös- és lila folt van a fájdalom középpontján, és néhány karcolás. nyom ki egy kis krémet ujjára, de ahogy hozzáér a bőrhöz, már ott felszisszen, annyira érzékeny a törött borda gyulladása miatt. lassan Sparksra néz*
- Mesélj még a lányról.
*kéri meg komolyan a fiút*
|
* "Ez most elég kétértelmű válasz volt... " csepp a feje fölött. Lassan szinte beoson s fiúhoz, és becsukja maga mögött az ajtót "Nem számít, vele akarok lenni." * |
*miközben végigcsoszog a folyosón, nem néz a sácra, úgy válaszol neki*
- Pihennem kell...
*suttogja. ezt most úgy érti, hogyha Sparks Tudja pihenni hagyni akkor jöjjön, ha nem, akkor inkább ne. lassan belép szobájába. az ajtót nyitva hagyja, így adva választási lehetőséget a fiúnak*
|
Várj! U-um...
*veszi kicsit hallkabbra magát, elindul a fiú mellett*
Nem mehetnék... én is veled? Nem akarlak fárasztani csak... aggódom.. |
*kirántja a fiú kezéből a gyógyszereket*
- Megoldom. Nem vagyok ennyire lesérülve, és nem vagyok ennyire tehetetlen béna kis szar..
*morogja, majd elfordítja fejét*
- Sajnálom... Pihennem kell...
*nem akar több fájdalmat okozni a fiúnak. lassan elindul ismét a szoája felé*
- Légy jó.
*suttogja alig hallhatóan, keserűen*
|
*arcáról lefagy a vigyor*
J-aj... b-bocsáss meg! Most miattam megint fáj a sebed.
*felveszi a gyógyszereket*
Segítek neked, rendben? |
- Talán.. csak remélted..
*mondja még mindig komolyan. ő nem igazán vidám ebben a pillanatban. tudja hogy talán kicsit túlzott, de Sparks tekintetében mégis volt valami akkor, amikor a lányról beszélt, és ez nem hagyja egészen nyugodni. lassan felkel a földről, a falba támaszkodva, nyöszörögve. bordái most mégjobban fájnak*
~Kurva életbe......~
*morogja magában, de ismét lekell hajolnia gyógyszereiért. talán kicsit nyugodtabb hogy Sparks örül, de az ő arca még mindig keserű és komor. ezeken a dolgokon most nagyon el kell gondolkoznia* |
*mosoly kerekedik az arcára, könnyei ismét legördülnek, de most a megkönnyebüléstől. Lágyan vissza ölel a fiúnak*
Én... is nagyon szeretlek...
*hangja a végére elcsuklik, majd halkan kuncogni kezd*
Tudtam, hogy nem hagysz itt. Én tudtam!
*gyerekesen belefúrja az arcát a fiú vállába* |
*az ő szíve is hevesen dobog, de neki a torkában. szemeit összeszorítja, és ilyen erősen szorítja maához a fiút is. ezzel azt jelzi, hogy soha nem fogja elengedi, és Sparks soha nem lehet másé, csak az övé*
- Annyira...szeretlek...
*suttogja fájdalmasan, és remegő, hangon, miközben hátul belemarkol a fiú pólójába*
|
*óriásit néz a fiú cselekedetén, szíve heseven dobog, a könnyek hirtelen megállnak a szemében*
I...tsu...ki?
*hangja és ajka reszket* |
*hall egy halk puffanást. már az ajtajánál van, nem akar hátranézni, de mégis megteszi. mikör meglátja hogy a fiú a fldön térdel, azonnal megfordul, és elindul olyan gyorsan felé, amilyen gyorsan csak tud, ami kitelik tőle. bordái rettenetesen fájnak, nemhiába rendelt el az orvos pihenést. leszarja hogy mi van fizikai erőnlétével. mikor oraér Sparkshoz, leguggol elé. megint tehetetlen. nem tudja mit tegyen. lehet hogy nem is tette jól hogy visszement. eszébe jut valami. nyel egy nagyot, és egy nagy lendülettel Sparks felé lendül, és átöleli. kisebbet csapódik a fiú mellkasának. halkan felszisszen*
|
*nagyot dobban a szíve mikor a fiú továbbmegy, némán engedi, hogy a könnyei elárasztják a szemét, és arcán keresztül a padlóra érjenek. Gyengén a falnak dől, és térdeire rogy. Nem mer a fiú után nézni, nem akarja látni ahogy elmegy* |
*hirtelen megtorpan. nem tudja mit csináljon. mivel túl nagy az önbecsülése, ezért csak nem fordul vissza egy kis taknyos fenyegetésére. lassan elindul ismét. még nem tudja, hogy rosszul döntött, mivel az a "kis taknyos", a legfontosabb ember az életében..*
|
[1197-1178] [1177-1158] [1157-1138] [1137-1118] [1117-1098] [1097-1078] [1077-1058] [1057-1038] [1037-1018] [1017-998] [997-978] [977-958] [957-938] [937-918] [917-898] [897-878] [877-858] [857-838] [837-818] [817-798] [797-778] [777-758] [757-738] [737-718] [717-698] [697-678] [677-658] [657-638] [637-618] [617-598] [597-578] [577-558] [557-538] [537-518] [517-498] [497-478] [477-458] [457-438] [437-418] [417-398] [397-378] [377-358] [357-338] [337-318] [317-298] [297-278] [277-258] [257-238] [Korábbi]
|