[599-580] [579-560] [559-540] [539-520] [519-500] [499-480] [479-460] [459-440] [439-420] [419-400] [399-380] [379-360] [359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
-Mire gondolsz?*kérdezi értetlenül*
"Valami... valami nyomja a szívem, és ez az érzés. Kellemes, de valahogy mégis fájó. Talán lehetséges, hogy...hogy én...beleszerettem Kurama-ba?"
*Egy időre teljesen elbambul és csak néz maga elé* |
- Jó.. jól hangzik! *enyhe mosoly, majd egy nagyot nyög, aztán egyre kisebb, halkabb nyögések hagyják el ajkait. Ránéz Takura* - Se... se gítsek? *kérdi egy kaján mosollyal az arcán, majd felül* |
-Mit szólnál ahhoz, ha a mai nap elmennénk valahova?*kérdezi halkan, visszacsúszik Kurama férfiasságához és folytatta, amit elkezdett, egészen addig, míg párja el nem jut arra a bizonyos pontra* |
- Ez most... úhgy hangzott, mintha... ahh! Nem tudnád! *viszonozza a csókot* - Szeretlek, imádlak! *kiabálta kedvesének, és újból heves csókot adott neki, majd elkezdte simogatni kedvese hátát, fenekét, és a térdével a férfiasságát* |
-Örülök, ha jól esik*mosoly, majd ismét a szájába veszi Kurama érzékeny testrészét, majd, mint aki nem tud betelni valamivel felmászik a fiúhoz és heves csókot ad neki*
-Hihetetlenül imádlak*mondja halkan, szinte suttogva* |
*Nagyokat nyögdécselt*
- I... gen! *liheg, közben szorítja a takarót, fejét ide-oda forgatja.* - Nh... ezh... annyira.. jóh...! Ahh! |
*Kicsit gyorsított a tempón, majd a kezével kényeztette kedvesét*
-Jól esik?*kérdezi kipirult arccal, utána csókolja, ahol csak lehetséges* |
- J... jó *mosoly* - Hah.. Takuu! *halk sóhajokkal díjazta Taku tevékenységét, de mikor kedvese elérte azt a pontot, nyögések váltották fel a halk sóhajokat. Összeszorította a szemeit, belemarkolt a takaróba, még a lábujjait is összehúzta* - Nah! Taku!! |
-Igen...ne aggódj, de ha nem bánod, most én kényeztetnélek téged*lassan csókolgatni kezdte először a nyakát, majd egyre lejjebb csúszott egészen Kurama érzékeny pontjáig. Nem teketoriázott, azonnal a szájába vette és így okozott kedvesének örömet* |
- Se...semmit *vízcsepp. Kissé meglepődik, mikor Taku fölé hajol* - I... igen... *mondta kissé meglepedten, aztán visszacsókolt, és lehámozta szerelméről a ruhadarabokat, aztán elkezdte izgatni kedvese férfiasságát.* - De... biztos, hogy jól vagy? *kérdezte aggódóan, de továbbra sem hagyta abba szerelme kényeztetését* |
-Igen?*kérdezte, ő is lihegett kissé*Mit szeretnél?*lefektette a fiút, majd a kedvenc pózát alkalmazta, azaz fölétérdelt* -Ha esetleg szeretni akarsz, akkor benne vagyok.*ismét megcsókolta kedvesét, aztán lassan levetkőzteti* |
*Tovább simogatta kedvesét, és az egyik kezét, Taku leg érzékenyebb pontjához akarta vezetni, de gyorsan elkapta, és inkább visszahelyezte a nyakár, majd egyszercsak leállt, levegő hiányában*
- Taku... *liheg egy kicsit* |
*A heves csók mellett egyik kezével Kurama derekát öleli, a másikkal pedig a fenekét simogatja, majd abba is hagyja, de a csókot folytatja* |
*egyre szenvedélyesebben csókolja párját, szíve hevesebben ver. Szorosabban bújik hozzá, és átöleli a nyakát. Mikor kedvese a hátsójára tette kezét, eléggé elpirult.*
- Csoádalatos! Persze, hogy kérek! *gyengéden beleharap kedvese nyakába, majd egyik kezét Taku hátsójára vezeti, és újbol szájon csókolja őt.* |
*Csókját szenvedélyessé váltja, közben simogatja Kurama hátát, majd keze a fiú fenekére esik. A csók közben elpirult, de most jött bele igazán. Nyelvével szinte játszik párja szájában, szive izgatottan vert mellkasában, szorosabban ölelte kedvesét, majd levegő hiány miatt elvált Kurama ajkaitól*
-Milyen volt?*kérdezi* -Kérsz repetát? |
- Ez nagyszerű ötlet *mondta remegő szemekkel* - Nem is érdemlek én ennél többet... *átkarolja, vár egy picit, és megcsókolja. Nyelvét elkezdi táncoltatni Taku szájában* |
-Hogy mit érdemelnél?*kérdezte mosolyogva* -Egy forró, szenvedélyes és finom csókhoz mit szólsz? Bár...ennél jóval többet érdemelsz, de most ezzel kell beérned*átöleli szerelmét, majd ajkával közelit a fiúéhoz, de még nem tesz semmit, várta, hogy Kurama mit lép erre* |
- délután 2. Sokat aludtál, de... ennek örülök! *mondta mosolyogva, és a nyakába ugrott. Ne... nekem? *elpirul* - U... ugyan én csak... csak itt voltam, és cserélgettem a törülközőt... *visszanéz rá ragyogó szemekkel* - Hát... szerinted mit érdemelnék? *kérdezi egy halvány mosollyal* |
*Egy óra eltelte után Morita kinyitotta a szemeit*
-Kurama...mennyi az idő?*kérdezte párját, felült az ágyon. Már nem fájt a feje és nem érezte azt, hogy szédülne.*
-Mielőtt megkérdeznéd, hogy hogy érzem magam. Sokkal jobban, és úgy érzem, mintha újjá születtem volna. És tudom, hogy miért.*Kurama szemeibe nézett* -Neked köszönhetem, hogy vigyáztál rám. Meg kéne hálálnom valahogy*mosoly* -Mit szeretnél ma enni? Vagy, ha szeretnéd más jutalmat kapsz. |
- Igyekezni fogok, ígérem! *mosoly* - Ne csak az én kedvemért gyógyulj meg ^^. Aludj jól, kedvesem. Remélem olyan gyorsan elillanik ez a rossz betegség, mint ahogy jött. Látom, hogy fáj mindened, és nem akarom, hogy szenvedj! Ígérem, még a hideg szélnek sem engedem, hogy kicsípje a gyönyörű arcod, vagy gyengéd kezed. Ha tehetném bársony ágyban vinnélek, de sajnos, túl gyenge vagyok hozzá. Ami tőlem telik, azt a lehető legjobb mértkében teljesítem! *suttogott, nem akarta felkelteni Takut. Nagy puszit nyomott kedvese fejére, és tovább simogatta, közbe-közbe kicserélte a vizes törülközőt, és olyan nagy szeretettel nézett szerelmére, hogy azt le sem lehet írni* "Vele boldog vagyok. Érzem, hogy bármire képes lennék! Szeretem, és akarom látni a boldogságát, a nyugodtságát!" |
[599-580] [579-560] [559-540] [539-520] [519-500] [499-480] [479-460] [459-440] [439-420] [419-400] [399-380] [379-360] [359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
