[2377-2358] [2357-2338] [2337-2318] [2317-2298] [2297-2278] [2277-2258] [2257-2238] [2237-2218] [2217-2198] [2197-2178] [2177-2158] [2157-2138] [2137-2118] [2117-2098] [2097-2078] [2077-2058] [2057-2038] [2037-2018] [2017-1998] [1997-1978] [1977-1958] [1957-1938] [1937-1918] [1917-1898] [1897-1878] [1877-1858] [1857-1838] [1837-1818] [1817-1798] [1797-1778] [1777-1758] [1757-1738] [1737-1718] [1717-1698] [1697-1678] [1677-1658] [1657-1638] [1637-1618] [1617-1598] [1597-1578] [1577-1558] [1557-1538] [1537-1518] [1517-1498] [1497-1478] [1477-1458] [1457-1438] [1437-1418] [Korábbi]
 * Szigorúan néz Katsura, és összeborzolja a haját. - Miért nem szóltál? Ez nem játék Katsu... - sóhajt egyet, és elmegy pár percre, és valami krémmel jön vissza. - Szerintem ettől majd begyógyulnak... - mondja aggódva, és nagyon óvatosan elkezdi bekenni a kiütéseket. *
|
 - Chii!! Válaszolj!! - mondja, s morcosan néz a fiúra - Áhh!! ne nyomogasd!! - mondja, mikor a fiú a kiütéshez ér. Lenéz a testére. ~ Hajja... meglátta..~ Nem tüd mit mondani erre. Lesüti szemeit. Mióta bevitték őt, kijöttek rajta a kiütések. Nem mert szólni. - Ö... az... nemtudom... régóta... - mondja, s még inkább lejebb hajtja kicsi fejét.
|
* a fiú arcára néz, és az arcán valami különöset vesz észre. A fiú arca vörös. Közelebb hajol hozzá, és megnézi a vörös foltot. -Katsu... Mióta vannak rajtad kiütések? - kérdezi nagyon aggódva, s mgfogja a fiú kezét, és hazamegy vele. Otthon leülteti az ágyra, és leveszi róla a felsőjét. A fiú felsőteste is tele van vörös kiütésekkel, és ezért Chii nagyon aggódni kezd. ~ Amikor beteg klett, akkor még nem voltak rajta..~ Óvatosan végigsimítja az egyik ilyen foltot, ésérdeklődve Katsura néz. - Fáj? *
|
~ Örülök, hogy ő boldogan élhet... boldog vagyok... de... de akkor mégis mi ez?? Miért érzek gombócot a torkomban? Örülnöm kéne vagy nem?? Örülni, hogy ő tovább élhet, hogy ő még boldog lehet... hogy... talál valaki mást... ~ Ezt még gondolataiban is alig merte hangoztatni. Az, hogy halála után a fiú mással lesz... fájdalommal töltötte el lelkét. Chii- hez fordul. - Chii.. ugye sohasem felejtessz el? Mindig szeretni gogsz igaz? - kérdezi, könnyei ismét előtörnek. Arca, keze vörös. De nem a kélytől. Nem... kiütések, hólyagok jelentkezdtek bőrén...
|
* Elvégzik a szükséges teszteket, s ő nem fertőzött, amit gyansnak talál. Katsuval kéza kézben megy haza, s nem engedi el. Nem tud megnyugodni, hiszen most közölték vele, hogy élete szerelmének már csak 1 hete van hátra. Szomorúan mey Katsu mellett, és nem szólal meg. Csak gondolkozik. ~ Ey ünet sem jelentkezett még rajta, s nekem is meg kellett volna fertőződnöm. Miért van ez? Miért? ~*
|
Megcsinálják a tesztet, és semmi fertőzést nem találnak. Katsu megnyugszik, Chii azonban nem. A vizsgálat elteltével kéz a kézben haza indulnak. Katsu nem szól egy szót se, némán ballag Chii melett. ~ Ki tudja mennyi időnk van még? Nem akarom elvesztegetni ~ gész közel húzódik hozzá, érezni akarja teste melegét, bőre illatát.
|
* Szorosan öleli a fiút, és elindul vele ey terem felé, ahol várja őket egy orvos ~De... Nem halhat meg egyhét múlva... Én voltam neki az első...De mondjuk lehet, hogy máshogyan kapta el. Baa-chan is említette hogy sokat betegeskedik...~ Kérdőn néz az orvosra, és várja, hogy mi lesz.*
|
- Chii... nagyon szépen kérlek menj most! Kérlek... - mondja csók befejeztével. Igen nagyon aggódott Chii miatt, s nem tehetett róla, képtelen volt elfogadni és elhinni halálának időpontját. ~ Mindig is tudtam, hogy egyszer eljön ez a pillanat... de hogy pont most! Kegyetlenség... Ez... nem lehet... lehetetlen... nem halhatok meg 6 nap múlva... nem lehet!!!! ~ Chii szavai megnyugtatják ~ Sajnálom Chii... tudod, hogy nem ígérhetek semmit... tudod jól... ~ Végül kettesben, szorosan fogva egymást, elindultak a terembe, ahol már várta őket egy orvos.
|
* Segít felállni Katsunak. - Majd megnézetem... - KAtsu ajkaihoz hajol, és gyegéden megcsókolja a fiút. Átkarolja a derekát, és magához húza. Majd elválik ajkaitól, és az arcát simogatja. - Nem lesz semmi baj... *
|
Hagyja a fiúnak, hogy ölelje őt. Megnyugszik, hisz látja, Chii is visszanyerte eredeti légzéstempóját. Szorosan öleli a fiút, a földön ülve. - Nem hagylak el... szeretlek... - suttogja a fülébe. Majd szorosabban fonja kezeit Chii nyaka köré, hisz lassan leesik neki, hogy mit mondott az orvos. ~ 1 hetem van... ez most komoly? Ez... logikátlan... hogyan?? Hogyan lehet ez?? ~ Viszatartja könnyeit. - Chii... menjünk haza - szól remegő hangon. És... kérlek nézesd meg magadat. Nem akarom, hogy te is beteg legyél - mosolyog rá akkor már könnyes szemeivel.
|
* Hallgatja Katsut, majd a srác segít neki a légzésben, éls lassan lenyugszik, mert a fiú azt mondta, nem fog meghalni. Szorosan magához öleli KAtsut, és a vállába fúrja a fejét. Légzése visszaáll a normálisra, és már teste sem remeg. Hisz a fiúnak. ~ Azt mondta, hogy nem hal meg. Tudom, ez logikátlan, de én hiszek neki. ~ Szorosan tartja a fiút karjai között, és nem szólal meg. *
|
-Megijed, amint látja, ogy a fiú szinte kapkodja a levegőt. Fél, hogy ennek, nagyon súlyos következményei lehetnek... - Én? - kérdezi meglepetten, mikor a fiú kérdezi őt. - Nem... - mondja, s leesik neki ,hogy mit mondot az orvos - Nem... - mondja ismét, de bizonytalan. Chii állapota viszont romlik, így cselekednie kell. Befogja a fiú orrát, hogy ne vehessen levegőt. Száját az szájára tapasztja, és szép lassan levegőt fúj neki, minek következtében légzése lassulni kezd.
|
* Nem csinál semmit, csak kapkodja a levegőt. ~Nem... Nem... nem halhatmeg...~ Nem tűnik fel neki, hgy a fiú szólongatja, már tud lélegezni, de akkor ismég kapkodja a levegőt. Katsu megint megcsókolja, amit ismét nem vesz észre, de pár másodperc múlva már észreveszi a fiút, de még mindig nem nyugodott le. -Katsu...- nagyon nehezen nyög ki minden egyes szót, s még mindig levegő után kapkod. - Nem halhatszmeg. Ugye nem fogsz? Kérlek ne tedd ezt... - Légzése mégjobban felgyorsul, s akárhogyan is próbálkozik megnyugodni, nem sikerül neki. *
|
- Mi?? - ereiben meghül a vér az orvos szavaitól, de nem igen foglya fel azokat - 1 hét?? - lenyugszik, ez nem tudja zavarni őt, jobban agódik Chii miatt - Chii!! - szólongatja, s megöleli őt, kezét huzogatja a fiú szemei elött. - Chii!! Figyelj... kérlek... nézz rám... mert... - visszatartja könnyeit, rápillant az orvosra, aki kimegy. - Ismét megcsókolja a fiút, és levegőt erőszakol tüdejébe. Kezeivel arcát simogatja, ezzel nyugtatva őt.
|
* nem reagál semmire, csak fuldoklik. Katsu csókja segít neki egy kicsit, de nem tudja viszonozn. Teljesen kiürül a feje, a gondolatai szétszállnak, és semmire nem gondol. Csak néz ki a fejéből még midig levegő után kapkodva. Nem hall, nem is nagyon lát. És ha lát is, akkor sem fogja fel, hogy mit. Csak ül. És néz. *
|
- Uram... Uram!!!! - kiáltja az orvos - Hozzátok a fiút!... ne ne hozzátok!!! - kiált a vészizéébe..XD... Felsegíti a földről a fiút. Egyből diagnosztizálja a betegséget. - Nyugodjon meg... nyugalom... - próbálja lenyugtatni őt. Katsu betoppan. - Chii!! - kiáltja, s odarohan hozzá - Mi történt?? Térj magadhoz!! - ölelgeti a fiút, s megcsókolja, így biztosítva neki az oxigént. Látja, hogy a fiú mélyen a gondolataiba merül, s kifejezéstelen, ám keserű arcot vág. - Doktor úr! Mi történt?? - kérdezi az elötte álló fiatalembert - Katsu... egy heted van hátra...
|
* Egy pillanatra levegőt sem tud venni. ~AIDS? Ne... amiatt a szemét miatt van? vagy miattam? ~ Teste remegni kezd, s nehezen kap levvegőt. ~ Meg fog halni?~ Teljesen bepánikol, s nem kap levegőt. Úgy érzi, mintha süllyedne a vízben, s nem lenne levegője. Térdre esik, és fuldoklik. ~Nem.. nem .. nem lehet... Lehetetlen. nem lehet AIDSes. Nem lehet. uh.. fáj. Nem kapok levegőt... Miért? Máér megint ez van. NAgyon fáj. ~ Eldől a földön, és fuldoklik, remegő testtel. ~ Nehm lehet, hogy meghal. Nem halhat meg. Miattam...~ Annyira bepánikolt, hogy előtűnt betegsége is, a pánikbetegség xD. Nem akarja elhinni, hogy végül mégis elveszíti azt, akit szeret. Nem bír rendesen lélegezni, s szeme előtt fekete foltok kezdenek megjelenni. Egyre közelebb kerül a klégszomj okozta ájuláshoz.*
|
Az a helyzet hogy Katsu... - itt elhallgat, Chii tekintetét fürkészi - Maguk barátok igaz? El kell végeznünk magán a tesztet. Az a helyzet, hogy Katsu AIDS-es... - elhallgat, várva, hogy leessen mondandójának súja Chiinek - Egy hete van hátra... a betegség elhatalmasodott rajta, semmit sem tehetünk....
|
* Tovább csókolja,és simogatja Katsut, s Katsu is követi a példáját. MAjd Katsu megszólal, hogy fel fog izgulni, mire csak elmosolyodik, és abbahagyja a simogatáést. Bejön az orvos, s közli velük, hogy Katsu hazamehet. ~ Végre. Szegénynek már biztos elege van a fekvésből, meg a fehér falakból.~ Az orvos szólítja Chiit, és köli vele, hogy beszélniük kell. Meglepett arcot vég, s Katsura néz. - MAradj itt, mindjártjövök. - Kedevsen beszél, s elmosolyodik, pedig aggódik. Az orvos után megy, egészen az irodájáig, s mikor becsukja mögöttük az ajtót, aggódva néz a Dr. - ra. -Mit szeretne megbeszélni? *
|
Viszonozza az apró csókokat, igaz szerelmük tiszta bizonyítékait. A fiú ajkai közés sóhajt, mikor Chii simogatni kezdi őt. Megborzong az érzéstől. Nyomdokaiba lépve ő is benyúl a fiú pólója alá, s ott folytatja a simogatást. Mikor már sok ideje simogatja őt Chii, megszólal... - Chii... - hisz a fiú lejebb haladt kezével... persze nem oda, de Katsunak ennyi is épp elég volt. - Hagyd... ha folytatod felizgulok... és az orvos bármikor bejöhet... - mondja, s megkönyebbül, mikor a fiú abbahagyja a simogatást. Bár hiányzik neki a fiú nagyon, és ezek a napok szörnyűek lehettek neki és Chii-nek is. Pár perc múlva az orvos jön be a papírokkal. - Elmehetsz... - mondja, s arca kicsit mást tükröz, mint kéne. Katsu észreveszi, de nem teszi szóvá a dolgot. Mosolyogva fordul Chii felé. - Mehetünk!! Nem úgy volt, hogy van még két nap pihenőm?? - kérdezi, de a válasz m is érdelki igazán. Végre haza mehet, és nem kell feküdnie. - Uram... beszélnünk kéne... - fordul Chii-hez az orvos.
|
[2377-2358] [2357-2338] [2337-2318] [2317-2298] [2297-2278] [2277-2258] [2257-2238] [2237-2218] [2217-2198] [2197-2178] [2177-2158] [2157-2138] [2137-2118] [2117-2098] [2097-2078] [2077-2058] [2057-2038] [2037-2018] [2017-1998] [1997-1978] [1977-1958] [1957-1938] [1937-1918] [1917-1898] [1897-1878] [1877-1858] [1857-1838] [1837-1818] [1817-1798] [1797-1778] [1777-1758] [1757-1738] [1737-1718] [1717-1698] [1697-1678] [1677-1658] [1657-1638] [1637-1618] [1617-1598] [1597-1578] [1577-1558] [1557-1538] [1537-1518] [1517-1498] [1497-1478] [1477-1458] [1457-1438] [1437-1418] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
