[82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]
*Kurama meghallja Kyo hangját, és feleszmél. Gyorsan minden ruháját magára kapja, de kapkodás közben megbotlik, és fellök egy cserepes növényt.* |
*odakint zuhogni kezdett és Kyo mielőbb menekülni akart az eső elől így gyorsan bemenekült az üvegházba*
-Franyek....megint bőrig áztam...
*morog majd a maradék pár szál cigijét a földre dobja dobozostul,öngyújtóstul*
-B+...ez meg elázott...remek...
*sóhajt és vizes haját megigazítja* |
*Nem szólt semmit, hagyta, had ölelje. Átkarolta a nyakát, és zokogott.*
- Nem vagyok... az a megfázós fajta *mondta egy nagyobb nyelés közben* |
*Megsajnálta, ezért felkapta a földről és az ölében tartotta*
-Nem szeretném, ha megfáznál*mondta* |
*Kurama könnyes szemmel nézett utána*
- Lehet, hogy igen... *mondta halkan, majd összehúzta magát a földön, és magára húzta az ingjét.* -De nem biztos...
" Most... egyedül vagyok. Nem futhatok Kyo-hoz.. hiszen megcsaltam. Hogy nézhetnék így a szemébe? És Takurei... mit megnem adnék azért, hogy most pár tőr átszúrjon engem!" *keserű mosollyal az arcán gondolta ezeket. De még most sem nézett az ajtó felé.* |
-Nem hiszem, hogy ez miatt könnyeztél.*felállt és elkezdett felöltözni, majd elindult a bejárati ajtóhoz, de visszafordult, mert nem akarta egyedül hagyni a fiút* -Azt hiszem kettőnk között nem lehetne semmi, hiszen sok dolog áll közénk. Kezdésnek az, hogy tanár vagyok, aztán a barátod és, amit iránta érzel. Ennyi indok bőven elég. |
*bólint*
- Ez az egész... olyan jó érzés... kicsalta belőlem a könnyeket *mondta egy erőltetett mosollyal az arcán, majd odamászott Takurei-hez, és megcsókolta* |
-Sírtál*csak ennyit válaszolt, hiszen tudta, hogy mi volt ennek az oka* |
*értetlenül néz*
- Mi... miért hagytad abba? *kérdi értetlenül* |
*Morita észreveszi a könnyeket, mielőtt még Kurama eltakarta volna az arcát, ezért abbahagyja. Távolabb ül Kuramatól* |
*Kurama egyre jobban élvezi, de egyszercsak eszéábe jut neki Kyo. Könnycseppek gördülnek le az arcán, ezért próbálja állát Takeru vállára helyezni, hogy az ne lássa* |
*Testét a fiúéhoz szorította*
-Nem...tervez..tem..*kissé remegett, de élvezte a dolgot* |
- Oh... ohlyan le... írhatatlan! *mondta szenvedélyesen, és egyre jobban kapaszkodott kedvese hátába*
- Ké... hrlek, ne... ne hagyd abba! |
-Mi...lyenh?*kérdezte sóhajok közepette, majd gyorsított a tempóján* |
- hÁ~~ *kiált fel a fájdalomtól, ami egyben jól is esik neki.*
- Taku... rei! Hah, ez... olyan... nh! *nyögdécsel* |
*Morita egy pillanatra abbahagyja, ugyanis lekapja magáról a nadrágját, majd szenvedélyes csókot ad Kuramanak és lassan behatol* |
*Apró, szenvedélyes nyögéseket adott ki. Belekapaszkodott Takurei-be, és simogatta, ahol érte*
- Takurei... *suttogta halkan a fülébe* |
*Morita gyengéden a földre lökte Kuramat, majd fölé térdelt és a nyakát csókolgatta, majd levette a fiúról a felesleges ruhákat, még a nadrágot is, és úgy folytatta a fiú kényeztetését* |
- Megkapod! *mondta, és viszonozta a csókot*
- Persze ^^ Tégy velem, amit csak akarsz *mondta mosolyogva* |
*Morita a kérdésre felüllt*
-Amit akarok... az a szerelmed*mondta és megcsókolta a fiút* -Egyébként ha engeded, akkor én jövök*Morita szíve közben igen hevesen vert* |
[82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]
|