[599-580] [579-560] [559-540] [539-520] [519-500] [499-480] [479-460] [459-440] [439-420] [419-400] [399-380] [379-360] [359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
- Ne... *kérlelte mély sóhajok közepedte Kurama* - Most... had csináljam... énh... |
-Biztos vagy benne?*kérdezi lihegve Morita, de választ nem várva, felkapja kedvesét és az ágyhoz lép. Ott leteszi, majd lassan csókok közepette leveszi Kurama ruháit. Miután Kurama teljesen meztelen volt, Morita lágy csókot hintett a fiú ajkaira, majd egyre lejebb ment. Az érzékeny pontnál megált egy időre* |
*Belemarkol kedvese hajába, és nyelvét elkezdi táncoltatni, majd gírtelen megszakítja a csókot*
- Taku... akarom... *mondta vágytól felhevülten, és lihegve* |
*Kezeit a fiú hátára teszi, így átöleli. A csókot még mindig visszonozza, de egyre szenvedélyesebben. Amit Kurama iránt érez, azt szeretné kimutatni. Kezeit ismét vándorútra engedi, de most Kurama érzékenypontján áll meg* |
*Kurama halkan nyögött Taku tetteire, és belemarkolt a hátaba, aztán egy kicsit kihúzta magát, de a csókot nem hagyta abba* |
*Boldogan viszonozta a csókot, közben a fiú polója alá nyúlt, és simogatni kezdte , majd óvatosan a nadrágjába tette a kezét, így megmarkolta a fenekét* |
- Szerintem... szerintem lehetnél! *mondta ragyogó szemekkel, és egy szenvedélyes csókot adott párjának* |
*Jól estek neki ezek a szavak, szorosabban ölelte a fiút, mintha védené valakitől.*
-Örülök, hogy így gondolod és boldoggá tesznek a szavaid, bár lehetnék ennél boldogabb? |
*Kurama is lehunyta a szemeit.*
- Szívesen így maradnék... akár örkké! *mondta boldogan* - Még soha... soha nem voltam ilyen boldog! *könnyei ismét kicsordultak, de most az örömtől* |
*Fejét a fiú vállára helyezi, majd csukott szemmel élvezi a pillanatot* |
*Kurama szemei is megremegnek. Átöleli kedvesét, fejét a mellkasára hejezi, és hallgatja a szíve dobogását. Most már az övé is hevesebben ver, és egyre jobban simul Takuhoz.* |
*Morita szíve ismét hevesen ver, viszonozza a csókot, majd miután Kurama kimondta a szeretlek szót, teljesen ellágyult*
-Én is...nagyon..szeretlek! Hihetetlenül boldog vagyok, és ezt neked köszönhetem* miközben ezt mondja a szeme remeg* |
*Odasétál, megfogja Taku kezét, ad neki egy csókot, aztán beleül az ölébe, és a szemébe néz, persze eléggé vörös arccal*
- Szeretlek! *mondta halkan* |
-Remek*válaszolja, majd egyik kezét kinyújtja Kurama felé* -Gyere ide!*kéri szépen.(am hozzáteszem a széken ül :D) |
- Hehe! "Azt hittem, társasozni akar XD" *az utolsó 2 szónál teljesen elvörösödött* - Na, kész vagyok a mosogatással! *ragyogó arc* |
-Arra gondoltam, hogy megnézhetnénk valamit, majd kicsit jobban megismernénk egymást végül*itt elvigyorodik* a magamévá teszlek. |
*sunyi mosoly*
- Érdekeset? És mit? *kérdezte, aztán összeszedte azt a rengeteg edényt, meg evőezközt, és elkezdett mosogatni.* |
*Kinézett az ablakon*
-Igen, nem lenne okos döntés, ha ilyen időben mennénk ki, ezért jobb lenne, ha valami érdekesebb dolgot csinálnánk. |
- Nah, azért! *húzta ki magát diadalmasan* - Hát... mivel eléggé megeredt az eső, szerintem okosabb lenne itt bennt maradni, nem? *észrevette, hogy Taku csillogó szemekkel bámulja, és rámosolygott* |
-Jól van, jól van, akkor a mosogatást rád bízom*adta meg magát*
-És őszintén szólva nekem bármi jó, amit te szeretnél*ennél a mondatnál Kuramát nézte csillogó szemekkel* |
[599-580] [579-560] [559-540] [539-520] [519-500] [499-480] [479-460] [459-440] [439-420] [419-400] [399-380] [379-360] [359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
|