[599-580] [579-560] [559-540] [539-520] [519-500] [499-480] [479-460] [459-440] [439-420] [419-400] [399-380] [379-360] [359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
*lihegve felül*
- Taku... Taku, minden rendben? Megbántottalak valamivel? ne haragudj! *kétségbeesetten ölelte át szerelmét* |
*Hírtelen abba hagyta, majd felült. Lehajtotta fejét. Haja eltakarta a szemét. Üres volt a tekintete, a szeme könnyezni kezdett*
-Ne haragudj! De ezt most nem megy! Sajnálom! |
- Nhn~ Takuh! A... annyira szeertelekh! Kérlek... maradj mi.. mindig mellettem! *érezte, hogy Taki hírtelen gyorsít, de nem szólt neki, felfogta annak, mintha nagyon izgatott lenne. Egyik kezével a lepedőt markolta, másikkal gyengéden kedvese haját* |
*Szíve hevesen vert, de volt egy kellemetlen érzése is, félelem. Nem igazán értette, hogy miért érzi ezt, de nem akarta, hogy Kurama ezt észre vegye, ezért lejjebb csúszott és Kurama férfiasságát a szájába vette. Közben a rossz érzése erősödött, ennek köszönhetően gyorsított a szájával* |
*nagyon élvezte a csókot. Körmeit belemélyesztette Taku hátáb, lábait átkulcsolta a derekán*
- Olyan finom... *mondta sűrű levergővétel közben, majd megnyalta a száját, és újból megcsókolta kedvesét* |
*Eleget tett kedvese kérésének. Szenvedélyes csókot adott a fiúnak, de nem hagyta abba, nyelve játszott Kurama-éval.* |
- Morita... *az enyhe csókok előcsalták édes, szenvedélyes hangját*
- Morita... kérlek, csókolj meg! *nézett rá könyörgően, miközben a lepedőt markolászta. Eléggé feszült volt* |
-Téged akarlak kényeztetni!*mondta és elkezdte lassan vetkőztetni Kurama-t. Lefektette az ágyra és mindenhol csókokkal borította el* |
*hozzábújik*
- Mit szeretnél csinálni? Ma az van, amit te akarsz! *mondta édes hangon, és hozzádörgölődzött* |
*Halk nyögésekkel jutalmazta párja tetteit, arca el is vörösödött*
-Én is szeretlek! |
*szenvedélyesen viszonozta a kapott csókot*
- Szeretlek! *megcélozta párja nyakát, és addig szívogatta a finom bőrét, míg az magára nem öltötte a halovány pirosrózsa színét*
|
*Elég hamar értek haza. Morita miután becsukta az ajtót megcsókolta Kurama-t* |
- Hehe, rendben, menjünk oda! *kézenragadja Takut, és elkezdi húzni* |
-Mit szólsz a kútunkhoz? Máshova nincs kedvem menni, ahhoz már túl lusta vagyok*itt nevet egy kicsit* -De nekem jó, ha te választasz helyet. |
*mosoly* - Ennek örülök! Nos... hová menjünk, főnök? *kipattan Taku öléből* |
*Elmosolyodik, majd bólint egyet*
-Rendben! És egyetértek.*kivette párja kezéből a tányért, majd nekilátott a pudingnak. Néhány perc múlva már üres volt a tányér* -Ez igazán jól esett. Köszönöm! |
- hm... Lehet, hogy megártott az a sok víz?
*átnyúl a pudingos tálért* - Tessik, edd meg! *mondta parancsolóan*
- Nem szabad meghagyni az ételt! |
*Csukott szemekkel viszonozza az ölelést*
-Inkább te ne haragudj...azt hiszem, hogy túl érzékeny lettem... |
*észreveszi, hogy Taku-nál nincs valami rendben, hallja a hangján, hogy szomorú*
- mm... Bocsi... *mondja priultan. Átöleli Moritat, és megpuszilja* |
-Kurama...*ettől elszomorodik* -Ne haragudj...*feláll az asztaltól és odalép hozzá. Legugol, hogy a szemébe tudjon nézni* -Ha megbántottalak, akkor kérlek bocsáss meg! Nem állt szándékomban! |
[599-580] [579-560] [559-540] [539-520] [519-500] [499-480] [479-460] [459-440] [439-420] [419-400] [399-380] [379-360] [359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
|